Milyen a magyar elnökség fogadtatása az EU berkein belül?

A szerdai vita is megmutatta, hogy nagyon ellentmondásos a magyar elnökség fogadtatása. Bár az elnökség által megjelölt irányok, a legfőbb célkitűzések és prioritások pozitív fogadtatásra találtak, az egészet beárnyékolja az a bizalmatlanság, ami az Orbán-kormány bizonyos antidemokratikus lépéseit, különösen a médiatörvényt körbeveszi. Sajnos ezek a magyar kormány megítélésével kapcsolatos fenntartások, aggodalmak és nyílt bírálatok sok tekintetben megbéklyózzák az uniós elnökségünket. Holott Európa és Magyarország érdeke is, hogy ez az elnökség sikeres legyen.

Ezek szerint magával az elnökségi programmal nincs gond?

Magát a programot senki nem kérdőjelezte meg, hiszen ez egy nagyon jól előkészített tervezet, melyet még az előző kormányok készítettek el ötpárti egyeztetéssel. Egyetlen új elem került bele, amit a gazdasági válság hozott magával. A magyar elnökség idején a gazdasági kormányzás hat jogszabályát kellene elfogadnia az EP-nek és a Tanácsnak. Az elnökségünk prioritásait tehát alapvetően támogatják.

A szerdai események sokféle tálalásban jelentek meg a hazai médiában. Egyesek szerint az EP képviselők a magyar népet, mások szerint csak a magyar kormányt bírálták. Hogy volt ez valójában?

A szerdai nap folyamán többször határozottan és hangsúlyosan kettéválasztották, hogy nem Magyarországot, vagy a magyar népet bírálják, hanem az Orbán-kormány tevékenységét és stílusát. Ezt azzal is megerősítették, hogy elismeréssel beszéltek Magyarország XX. századi történelmi szerepéről, különös tekintettel 1956-ra és 1989-re. A volt belga miniszterelnök még Márai Sándort is idézte. Ugyanakkor rendkívül erős kritikákat fogalmaztak meg az Orbán-kormány politikájával kapcsolatban.

Hogyan jellemezné Orbán Viktor szerdai beszédét?

Jó lett volna, ha a miniszterelnök úr jobban érzékeli, hogy mi az európai politizálási stílus. Ha zárszava kevésbé lett volna kioktató, Magyarországnak több szövetségese lenne most.

Milyen volt a zárszó?

A zárszó taktikailag elhibázott volt. Azt mondta, neki van egy magyar kalapja, amit magyar kormányfőként, és van egy uniós kalapja, amit 27 tagállam soros elnökeként kell viselnie. A probléma, hogy szerdán nem az uniós kalapját tette fel először, pedig ezt kellett volna, mivel ezért volt itt. Neki elsősorban és alapvetően a zárszavában is azokra az észrevételekre kellett volna koncentrálnia, amik az uniós prioritásokat illetik. Ez lett volna a feladata, mivel ezért jött ki ide Strasbourgba. Ehelyett ő feltette a nemzeti kalapot, és belement a médiatörvény vitájába. Rengeteg fenntartást eloszlathatott volna, de sajnos a zárszó provokatív jellege inkább növelte a bizalmatlanságot.

Milyen nem kívánatos következményei lehetnek ennek a stílusnak?

Ha az egész magyar elnökség ennek az európai politizálástól idegen stílusnak a jegyében zajik, az a megvalósításban komoly akadályokat jelenthet. Azt mondani, hogy Németország médiatörvénye semmivel sem demokratikusabb, mint a miénk, nem egy barátságos megjegyzés, sőt, eléggé sértő.

Nem célszerű azzal indítani, hogy mi magyarok hoztuk a legtöbb áldozatot a kommunizmus megbuktatásában, amikor ott ül a lengyel elnök és a cseh kollégák, akik a prágai tavaszban vettek részt. Martonyi úr is kijelentette, hogy mi, egészen pontosan az ő kormányuk tette a legtöbbet az európai demokráciák érdekében. Ezek a kijelentések ellenérzéseket váltanak ki egy nemzetközi közegben.

Mennyire tartja indokoltnak, hogy a magyar belpolitikával támadják a kormányt a soros elnökség kapcsán?

Ez nem belpolitika. Ezek uniós alapértékek. A médiatörvényt akkor is bírálnák, ha nem Magyarország lenne az EU soros elnöke. És nemcsak a médiatörvényt kifogásolták, hanem sok más egyebet is. Például az egyik osztrák képviselő a magyar kormány szélsőjobboldallal való kapcsolatát is felhozta. Még a saját pártcsaládja, az Európai Néppárt részéről is voltak olyan üzenetek, melyek nem bírálatként fogalmazódtak meg, de áttételesen mégis kritikaként értékelhetők.

Milyen félelmek fogalmazódtak meg az EU-ban az elnökségünkkel kapcsolatban?

Attól tartanak uniós körökben, hogy precedenssé válik, amit Orbán Viktor kormánya képvisel gazdaságpolitikában és populizmusban és, hogy a demokrácia eddig bevett szabályai és értékei megkérdőjeleződnek. Az, hogy valaki uniós elnöki szerepet tölt be, nem ad felmentést a bírálat és a kritika alól. Az alapvető közösségi normákat mindenkinek be kell tartania. Sőt, a soros elnöknek kellene példát mutatnia.