Ezt év végén hogy lehet megvizsgálni?

Nehéz megjósolni, hogy ezzel a szabállyal mit tudunk kezdeni, és az is nehézséget fog okozni, hogyha a bírósághoz fordulnak, akkor hogy fogja megnézni valaki egy év híradóanyagát.

Az ORTT-hez és az Hírközlési Hatósághoz képest miben újultak meg?

A feladatkörünk jelenleg nem sokban változott. A MédiaTanács hasonló az ORTT-hez. Igazi változást majd azok az ügyek hoznak, amelyek már az új médiatörvény hatálya alá esnek.

Az EU szóvá tette, hogy a Tanács tagjait egy párt delegálta. az ORTT-nél paritásos rendszerben működött a választás, mennyivel jobb ez így?

Egyrészt nem pártdelegáltak ülnek a Tanácsban, mert a Parlament választott meg minket. Sokan legyintenek, hogy az ugyanaz, de azt elfelejtik, hogy egy jelölőbizottság állította össze a tagok listáját.

Nehéz mit kezdeni azzal a váddal, hogy mi autonómia nélküli pártkatonák vagyunk, legyen a működésünk bizonyíték arra, hogy ez egy igaztalan vád.



Van-e egyeztetési lehetőség a jogalkotóval, ha olyan helyzet alakul ki a médiában, amire megoldást kell találni?

Lehetőségünk van erre, tehetünk javaslatot, mivel a Médiatanács, illetve az NMHH a legautentikusabb ebben a kérdésben. A döntést természetesen a Parlament hozza meg. A média rendkívül gyorsan változik, nem lehet örökérvényű szabályokat alkotni rá.

Új elem az Internet szabályozása, hogyan felügyelik ezt a területet?

Ennek a gyakorlata csak július 1. után kezdődhet meg. Az internetes újságokra hat darab kötelezettség vonatkozik, ebből egy a reklámok tekintetében. A többi esetében olyan kérdésekről van szó, mint például a gyűlöletbeszéd tilalma, vagy a magánszféra megsértése.

Akkor indul elvben eljárás, hogyha valaki panaszt tesz. Indíthatunk mi is eljárást, de a jelen állás szerint nem lesz külön az internetes- és a nyomtatott sajtót figyelő osztály, ellentétben a tévékkel és a rádiókkal, amelyeket folyamatosan figyelünk.

Miért pont július elseje?

Ekkora a szokásos felkészülési idő, hogy az érintettek megismerhessék az új rendelkezéseket, és felkészülhessenek rá. Ennyi idő alatt kialakulnak íratlan szabályok a Hatóság és a piaci szereplők között, és ez csökkentheti a viták számát a jövőben.

Mit jelent a regisztráció?

Ez senkinek nem jelent újdonságot. A tévék és a rádiók korábban is szerepeltek az ORTT nyilvántartásában. Anyomtatott sajtó egy másik hatóságnál már korábban is regisztrációra volt kötelezve. Sőt a bírói gyakorlat ezt a kötelezettséget elkezdte alkalmazni az internetes sajtóra is.

Ez nem jelent korlátozást, pusztán egy adatközlési kötelezettségről van szó. Ha ezt valaki nem teszi meg, akkor viszont elvben eljárást indíthatunk ellene.

Egy külföldről szolgáltató internetes újságot hogy lehet megbírságolni?

Bizonyos feltételekkel őket is lehet szankcionálni. Itt külön kérdés az, hogy mit lehet tenni azzal, aki a hazai jogot megkerülve áthelyezi külföldre a székhelyét: az uniós jog szerint ez rosszhiszemű joggyakorlás. Ez alapján alkalmazható lehet rá a magyar jogszabály.

Abban az esetben, ha valamelyik internetes újságnál nem ismert a felelős, és a kiszabott szankciót nem hajlandó végrehajtani, akkor a közvetítő szolgáltatót (nem csupán a szerverszolgáltatót) lehet arra kötelezni, hogy függessze fel az oldal tartalmának továbbítását, amíg a szankcióban foglaltakat nem teljesíti az adott újság.

Így meg lehet szüntetni akár a KurucInfót is?

Megszüntetni nem lehet, de a felfüggesztés elvi lehetősége fennáll, ahogy bármely más internetes újságnál is.