Minisztériumi beismerés

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál megerősítették: a közlemény kitér arra, hogy az EB három, az uniós jogharmonizációval kapcsolatos ponton tett észrevételt, ám a felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, illetve az Országgyűlés által választott médiahatóság függetlenségét.

Az Európai Bizottság levele arra hívja fel a figyelmet, hogy a médiatörvény valószínűleg nem minden tekintetben áll összhangban az uniós joggal - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden, megerősítve: ha a testület kifogása megalapozott, a kormány a szükséges pontokon kész módosítani a jogszabályt. Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár a közleményben az ellenzéki bírálatokra reagálva úgy fogalmaz: "elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely a bizottsággal kialakított konstruktív szakmai párbeszédet politikai konfliktussá kívánja gerjeszteni".

A tárca közleménye szerint a kormány napokon belül, legkésőbb a jövő hét elején válaszol Neelie Kroes levelére, amelyet a médiaügyekért felelős biztos Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címzett.

A közlemény kitér arra, hogy a bizottság három, az uniós jogharmonizációval kapcsolatos ponton tett észrevételt, ám a felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, illetve az Országgyűlés által választott médiahatóság függetlenségét.

Neelie Kroes levelének első pontja azt elemzi, hogy a médiatörvény túlságosan kiterjeszti a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét, és elvárja azt minden audiovizuális szolgáltatótól, ideértve a letölthető video-szolgáltatásokat és az audiovizuális blogokat. Ezzel a jogszabály a bizottság álláspontja szerint e szolgáltatók működését aránytalan mértékben akadályozhatja - számol be a közigazgatási és igazságügyi tárca. Hozzáteszik: a bizottság szakértőinek kétségei vannak afelől, hogy ez megfelel-e az uniós Alapjogi Charta 11. cikkének (az arányosság elvének, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó alapvető jognak), ezért pontosítások szükségességét vetik fel.

A levél második pontja az Európai Unió audiovizuális és médiaszolgáltatásokra vonatkozó irányelvének érvényesülését vizsgálva megjegyzi, hogy a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az irányelvben meghatározott feltételeken túl is vonatkozik. Szóvá teszi azt is: a bizottságnak kétségei vannak a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatókkal szemben kiszabható bírságok arányosságával kapcsolatban - olvasható a tárca közleményében.

A tájékoztatás alapján a levél harmadik pontja szerint a médiatörvény azon rendelkezése, hogy minden médiaszolgáltatónak be kell jegyeztetnie magát, aránytalanul korlátozhatja a letelepedés szabadságát és a szolgáltatások akadálytalan nyújtásának uniós elvét.

Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár hétfőn azt közölte, hogy a kormány a rá adott válasszal együtt teszi majd közzé az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület a médiatörvénnyel kapcsolatos észrevételeit fogalmazta meg. A levél ugyanakkor még aznap kiszivárgott.