Mit gondolunk a nyugdíjrendszerről?

A felmérés szerint a nyugdíjrendszert átalakító törvény elfogadásáról a megkérdezettek döntő többsége (93%) már hallott, az intézkedéssel azonban csak a válaszadók 37%-a ért egyet.

Mivel a Medián 2010. decemberi felmérésében az akkor még el nem fogadott tervezettel csak 30% értett egyet, a januári arány "kismértékű enyhülést" jelent, és ebben az átlépőknek nyújtott kedvezmények, például a többlethozam feletti rendelkezés lehetősége, valamint a nyilatkozattevők egyelőre csekély aránya is szerepet játszhatott - írták.

Mint kifejtették, bár az átlépés szabályainak ismertetése előtt, 2010. november közepén még a tagok kevesebb mint harmada tartotta valószínűbbnek azt, hogy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, decemberben már csaknem kétszer annyian hajlottak erre, január közepére pedig 74 százalékra emelkedett az így gondolkodók aránya.

A novemberi 45 százalékról harmadára csökkent azok aránya, akik úgy gondolták, hogy inkább a magánrendszerben maradnak, és a tagok mindössze 8 százaléka gondolta ezt biztosnak - közölte a Medián.

Hozzátették: ugyanakkor kérdéses, hogy végül hányan maradnak a magánpénztáraknál, különösen mivel a határidő ellenére még a maradásukat biztosnak gondolók közül is csak minden negyedik tette meg a nyilatkozatát a kérdezés időpontjáig, vagyis január közepéig.

A visszalépést valószínűsítők arányának emelkedésével egy időben némileg enyhültek az eljárás módjával szembeni ellenérzések, bár a maradni szándékozók személyes nyilatkozattételi kötelezettségét a többség továbbra sem tartja helyesnek - olvasható a felmérésben.

Mint írták: a leginkább érintettek véleményét mutatja, hogy azoknak a 84 százaléka, akik inkább a magánrendszerben maradnának, de még nem nyilatkoztak erről, helyteleníti ezt az eljárást. Azt, hogy a nem nyilatkozókat automatikusan átsorolják az állami nyugdíjrendszerbe, csak azok a magán-nyugdíjpénztári tagok helyeslik nagyobb arányban (59 százalék), akik már amúgy is biztosnak gondolják, hogy visszalépnek - fűzték hozzá.

A felmérést 2011. január 14-e és 18-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.

A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét - írták. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 2-5 százalék.