A hazai belvíz és árvízkatasztrófák után a hétvégén földrengés színesítette a természeti csapások palettáját. Wéber Zoltánt, az MTA Obszervatóriumának vezetőjét kérdeztük a földrengés okairól és a várható folytatásról.
2011. január 31. hétfő 17:12 - Tóbiás Gábor
Milyenek Magyarország tektonikai viszonyai és ebből kifolyólag hol fordulhat elő legnagyobb eséllyel földrengés?
Rendelkezünk egy, a 476-os évtől kezdve összegyűjtött földrengés-katalógussal. Hogyha felrajzoljuk ezt a rengeteg földrengést Magyarország térképére, akkor nem láthatunk olyan határozott struktúrát amely azt sugallná, hogy törésvonalakhoz tartoznának ezek a földmozgások.
Láthatók ugyan sűrűsödések a térképen, van ahol több a földrengés és vannak ritkulások. De úgy tűnik, mintha véletlenszerűen lennének elosztva ezek a rengések.
Mi lehet ennek az oka?
Magyarországon számos törésvonal húzódik, nagy és kicsi egyaránt. De ezek nem aktívak abban az értelemben, mint ahogyan a jól ismert kaliforniai Szent András törésvonal. Ott, a két oldalt elhelyezkedő kéreglemezek egymáshoz képest elmozdulnak és a sok földrengés ennek a vonalnak a mentén pattan ki.
Nálunk nincs ilyen, a földrengéseknek más az oka. Nevezetesen az, hogy az Adriai Kéreglemez az a Kárpát-medencét körülbelül észak-keleti irányba nyomja.
Viszont a Kárpát-medence nem tud abba az irányba elmozdulni mert ott a Kelet- Európai Síkság – ami egy nagyon régi, masszív lemez – az útját állja. A Kárpát-medencét nekinyomja az Adriai lemez ennek a Kelet Európai Síkságnak, a kőzetlemez felgyűrődik– tulajdonképpen ezért alakultak ki a Kárpátok – és a Kárpát-medencén belül pedig kialakul egy kompressziós feszültség. Ez teljesen logikus, hiszen mindkét oldalról nyomódik.
A régi törésvonalak mentén szabadul fel aztán a későbbiekben ez a Kárpát-medencében felhalmozódott feszültség. Ez hol itt, hol ott "bukkan föl", viszonylag rendezetlenül.
Ettől függetlenül vannak olyan területek, melyek az átlagosnál aktívabbak. Ilyen például a Balaton északi csücskétől Komáromig húzható széles sáv, az úgynevezett Móri-árok. Ez a mostani földrengés is igazából ide kapcsolható.
De Budapesttől délre, Kecskemét környékén, illetve a Jászságban és Eger környékén szintén az átlagosnál gyakrabban pattannak ki rengések.
Belátható időn belül számíthatunk-e a szombatinál erősebb rengésre Magyarországon?
Elképzelhető, hiszen például 1956-ban Dunaharasztiban volt egy 5,6 tizedes erősségű földrengés, tehát ez egy nagyságrenddel erősebb volt a mostaninál.
A másik, ennél is komolyabb földmozgás 1763-ban volt, Komáromban. Történelmi feljegyzések és kutatások alapján ezt 6,3 tizedes nagyságúra becsüljük.
A több mint ezer éves katalógus adatai alapján azt lehet mondani, hogy Magyarországon akár hatoserősségű földrengés is elképzelhető. Viszont a mostani rengéshez kapcsolható ilyen erősségű utórengés nem várható.
A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. [...]
Ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (Pl. ledőlő kémény, lehulló vakolat, üvegcserép miatt)
Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. A konyhából biztonságosabb helyre (pl. nappaliba) meneküljünk.
Keressünk menedéket az asztalok alatt, ajtókeretben, a szoba sarkában. [...]
A riadt állatokat nyugtassuk meg és igyekezzünk őket is kimenekíteni.
Ha tömegben vagyunk - bevásárló központban, színházban – figyeljünk arra, nehogy a pánikba került tömeg összetaposson. Maradjunk védett helyen, amíg tart a rengés.
Ha autóval közlekedünk, akkor álljunk meg az út szélén, távol hidaktól, felüljáróktól és maradjunk az autóban.
