Visszamegy az LMP?

és ezzel elszigetelhetik a "Gyurcsány Ferenc megalkuvást nem tűrő bojkottját" tovább támogató szocialistákat. Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője emlékeztet: korábban mindkét ellenzéki párt azért lépett ki az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságából, mert a Fidesz-KDNP-kormánytöbbség tavaly novemberben korlátozta az Alkotmánybíróság felülvizsgálati és megsemmisítési jogosítványait.

Az elemző szerint erre a "széles körben kritizált lépésre" azért volt szükség, hogy ne kerülhessenek az Alkotmánybíróság elé a költségvetési hiánycél tartásához szükséges különadók és nyugdíjpénztári átalakítások. A kormányoldal azonban akkoriban utalt arra, hogy ez a megoldás megváltoztatható egy későbbi alkotmányozás során - tette hozzá.

A Nézőpont Intézet munkatársa arra is kitér, hogy a hatáskörök visszaállítása mellett az alkotmánybírósági normakontrollra irányuló alkotmányjogi panasz érintettséghez kötése egyáltalán nem jelentené a jogállamiság csorbítását, sőt, a testület munkaterhének szempontjából kifejezetten előnyös is lenne.

Az Alkotmánybíróság ügymenetét szerinte emellett az is könnyítené, ha a testülettől elvonnák az Országos Választási Bizottság (OVB) döntéseinek, illetve az önkormányzatok rendeleteinek felülvizsgálatát, valamint a helyi képviselő-testületek feloszlatásának véleményezését. Ezekre korábban maga az Alkotmánybíróság és Jakab András alkotmányjogász is felhívta a figyelmet alkotmánytervezetében - fűzte hozzá.

Szánthó Miklós szerint ezek a lépések - a testület utólagos absztrakt alkotmányértelmezési lehetőségének megfontolandó szűkítésével is - olyan ésszerűsítéseket jelentenének, amelyek elfogadhatóak lehetnek a részvételét a parlamenti vitában egyelőre "lebegtető" LMP számára is.

Kiemeli: az Alkotmánybíróság megsemmisítési jogkörének csorbítására azért sincs feltétlenül szükség, mert a kormánypártok "az alkotmányos mérce igazításával" alaptörvényi szinten garantálhatják a különadókkal, vagy a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntések alkotmányosságát.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint fenti lépések "bizonyítékként" szolgálhatnak a Fidesz-KDNP "demokratikus és jogállami elkötelezettségére" is.

Szánthó Miklós hangsúlyozta továbbá, hogy ha csak az MSZP maradna távol a parlamenti vitától, az igazolná, hogy a kormánypártokkal szemben nem hozható létre "egységes demokratikus egységfront". A szocialisták bekapcsolódása ugyanakkor éles szembefordulást jelentene Gyurcsány Ferenc politikájával, aki ebben az esetben akár új alternatívaként tüntethetné fel az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platformot.