A pénzügyi témák iránti érdeklődés felkeltésének módjairól, a probléma kezeléséről tanácskoztak közgazdászok azon a bécsi konferencián, amelyen az MTA Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának elnöke is részt vett.

Nincs általános recept arra, hogy egy országnak szüksége van-e költségvetési tanácsra. Svájc körülbelül egy éve felszámolta ezt a testületét, Belgiumban, Svédországban, Ausztriában vagy Németországban azonban létezik egy olyan állami szakértői bizottság, amely a büdzsé belső struktúráját hivatott vizsgálni. De vajon szükség van-e ilyen szervezetekre, érdemes-e közpénzt költeni az állami költségvetés elkészítését és végrehajtását felügyelő testületre?

Erre a kérdésre keresték a választ az Osztrák Nemzeti Bank államadósság-bizottsága által szervezett nemzetközi konferencia résztvevői, köztük Török Ádám, az Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke. - Világszerte egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy ország költségvetési és adósságválságba kerül. A krízisbe még nem jutott, de veszélyeztetett államok száma is igen nagy, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogyan előzhető meg a baj - mondta a közgazdász. - Elképzelhető, hogy a költségvetés készítői maguktól is szigorú büdzsét készítenek, amely nem sodorja veszélybe az országot, de megoldás lehet egy ellenőrző szervezet beiktatása is - mondta az osztályelnök, aki maga is tagja volt a hazai Költségvetési Tanácsnak. Egy ilyen szervezet azonban nem veheti át a politikai felelősséget az állami költségvetés elkészítésével kapcsolatban, azaz véleménye nem lehet kényszerítő erejű.

Török Ádám szerint egy költségvetést felügyelő testületnek a fenntarthatóságot kell ellenőriznie, vagyis olyan büdzsét kell szorgalmaznia, amely az államadósságot a gazdaság „megfojtása" nélkül csökkenti, valamint átláthatóvá kell tennie a költségvetés belső szerkezetét az adófizetők számára. Az egyes országok polgárai azonban eltérő mértékben érdeklődnek a közpénzek felhasználása iránt. A svájciak például igen tudatosak, számukra egyértelmű, hogy betekintsenek az állami kiadásokba, így ott nem szükséges egy független szervezetet fenntartani annak érdekében, hogy a büdzsé transzparens legyen. - Európában azonban nyugatról kelet felé haladva egyre gyengébb ez a tudatosság, így szükség lehet olyan testületek felállítására, amelyek számon kérik a jogszabályok betartását a költségvetés készítőin.

- Egyre fontosabbá válik az emberek érdeklődésének felkeltése a büdzsé kérdései iránt, a gazdasági előrejelzések szerint ugyanis 2015 és 2020 között Európa országainak nagy része kritikus mértékű államadóssággal küzd majd - tette hozzá a közgazdász. Az állampolgároknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ha adócsökkentést követelnek, azt milyen áron kaphatják meg. Török Ádám szerint nincs általános recept arra, hogy mely országnak van szüksége költségvetési tanácsra, és melynek nem, az Unió azonban egyre szigorúbb büdzséket vár majd a tagállamaitól.

Az elmúlt évek válságában számos nyugat-európai ország jelentősen növelte adósságállományát, ezek mértékéhez képest Magyarország GDP arányos államadósságának 80 százalékos mértéke nem kiugró. - A szám azonban önmagában nem elég támpont, érdemes odafigyelni arra is, hogy a befektetők mennyire tartják kockázatosnak az itteni befektetéseket - hangsúlyozta Török Ádám, aki a túlzott eladósodottság kockázatairól és költségeiről tartott előadást a konferencián. Az akadémikus szerint Magyarország szubjektív mutatói nem túl kedvezőek, a külföld ugyanis nem tekinti kellően transzparensnek a gazdaságot és megnyugtató befektetési célpontnak az országot. Török Ádám szerint azonban megfelelő intézmények kiépítésével növelhető az országgal szembeni bizalom.