Szó sincs a hatalom végéről, és Hoszni Mubarak elnök nem most rögtön fog távozni. A hatalom tárgyalni akar a demokratikus reformokat követelő tüntetőkkel - mondta, hozzátéve: "nem rendőri eszközökkel akarjuk kezelni az egyiptomi társadalmat". Az állami és független újságok főszerkesztőivel folytatott kerekasztal-beszélgetésen az alelnök figyelmeztetett: ha nem párbeszéddel történik a hatalomváltás, akkor erőszakosan, ami viszont kiszámíthatatlan és irracionális fordulatokkal jár.

"Az ország érdekében nem akarjuk ez utóbbit" - jelentette ki a Mena hírügynökség szerint. Megjegyezte, hogy az erőszakos hatalomátvétel alatt nem katonai puccsot ért, hanem egy olyan erő hatalomra kerülését, amely nincs erre felkészülve.

Több ezer szökevény

Szuleimán beszámolt arról, hogy az al-Kaida terrorhálózathoz köthető szélsőségesek is vannak azon több ezer ember között, aki a káoszt kihasználva megszökött az ország börtöneiből. Olyan dzsihádistákról van szó, akik nem mondtak le ideológiájukról, illetve az erőszak alkalmazásáról - mondta. Az egyiptomi hírszerző szolgálatok éveken át rengeteg energiát fektettek abba, hogy elérjék más országoknál egyiptomi szélsőségesek kiadását, olyan emberekét, akik külföldön elszegődtek különböző terrorszervezetekhez, köztük az al-Kaidához. Nagy veszélyt jelentenek a társadalomra ezek a szökevények, ismét el kell őket fogni, és bebörtönözni - tette hozzá.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet az egyiptomi felkelés, az izraeli-palesztin tárgyalások zsákutcába jutása és a libanoni belpolitikai válság hatására azzal a javaslattal állt elő a Biztonsági Tanácsban, hogy a 15 nagykövet látogasson el a Közel-Keletre. A BT tagjai utoljára 1979-ben jártak missziós úton a térségben. Erről maga a nagykövet számolt be kedden újságíróknak. Mint mondta, az út részleteit még ki kell dolgozni, és nagyon óvatosan kell kiválasztani a meglátogatandó országokat, megfogalmazni a nekik vitt üzeneteket.