Mubarak lemond?

Hamarosan lemondhat Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a brit közszolgálati rádió értesülése szerint. A BBC azt a tájékoztatást kapta csütörtökön Ahmed Safik egyiptomi kormányfőtől, hogy az elnök lemondhat, és ország helyzete "hamarosan tisztázódik".

Katonai forrásokra tájékoztatása szerint a fegyveres erők legfelső tanácsa egész nap folyamatosan ülésezett, és rövidesen közleményt fog kiadni arról, hogy kielégül a tüntetők követelése, akik az elnök azonnali távozását akarják. Az amerikai hírügynökségnek a kairói kormánypárt vezetője, Hasszan Badravi azt mondta, hogy Mubarak egy beszédben fogja bejelenteni a nemzetnek, hogy teljesíti a tüntetők kérését.

Erős a valószínűsége annak, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a nap folyamán lemond - jelentette ki csütörtökön Washingtonban Leon Panetta, az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is. Panetta a képviselőház belbiztonsági bizottságának meghallgatásán nyilatkozott így.

Nem sokkal később katonai közlemény olvastak be csütörtökön az egyiptomi köztelevízióban arról, hogy a fegyveres erők legfelső tanácsa intézkedéseket hoz "a nemzet védelmében", és "a nép legitim követeléseinek támogatásáról". A tévében egy egyenruhás személy olvasta fel a fegyveres erők egyes számú közleményét. A legfelső tanács úgy döntött, hogy folyamatosan ülésezni fog. A testület elnöke Hoszni Mubarak államfő, de ő nincs ott. A Tahrír téren a kairói katonai körzet parancsnoka azt mondta a tömegnek, hogy "ma teljesül minden követelésük".

Valóban bűnös a hadsereg?

Ilyen visszaéléseket korábban csak a rossz hírű biztonsági szervekkel (SSI) hoztak összefüggésbe az egyiptomiak, de a hadsereggel soha. "Ez szokatlan, és a legjobb tudomásunk szerint új dolog a hadsereg részéről" - mondta Hoszám Bahgat, az Egyiptomi Polgárjogi Kezdeményezés nevű szervezet igazgatója a brit lap internetes oldala szerint.

Bahgat rámutatott, hogy a hadsereg nem csak emberjogi aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat vett őrizetbe, de országszerte rengeteg "hétköznapi" ember is eltűnt a hadsereg által ellenőrzött helyeken, akiket kétségbe esve keres a családjuk. "Őrizetbe vették a kijárási tilalmat megszegőket, a tüntetésen részt vevőket; azokat, akik visszabeszéltek a hadsereg egy tisztviselőjének, de azért is tartóztattak le embereket, mert gyanúsnak tűntek vagy külföldinek néztek ki" - fejtette ki az emberjogi szervezet vezetője.

Vallottak a fogvatartottak

A The Guardian több olyan volt fogvatartottal is beszélt, akik arról számoltak be, hogy a katonák ütlegelték és más más módokon is bántalmazták őket. Egyikőjüket, a csak keresztneve megadását vállaló Asrafot múlt pénteken tartóztatták le, amikor orvosi eszközöket próbált a a tüntetések központjának számító Tahrír téren felállított rögtönzött klinikákra szállítani.

"Egy mellékutcán sétáltam, amikor az egyik katona megkérdezte, hova megyek. Amikor megmondtam neki, azzal vádolt, hogy külföldi ellenségnek dolgozom, és erre a többi katona is odajött és ütni kezdtek a fegyvereikkel" - mondta a 23 éves fiú, akit ezután egy ideiglenes katonai ellenőrzőpontra szállítottak, ott a háta mögé kötötték a kezét és tovább ütötték, mielőtt a tér szélén álló Egyiptomi Múzeum mögötti, hadsereg által ellenőrzött területre vitték volna.

"Akár az ember is meghalhat, és senki sem tudná meg"

"Egy szobában tettek le, ahol egy tiszt azt kérdezte tőlem, ki fizetett azért, hogy a kormány ellen lázadjak. Amikor megmondtam, hogy én egy jobb kormányt szeretnék, megütötte az arcomat és a földre estem. Ekkor a katonák rugdosni kezdtek, egyikőjük folyton a lábam közé rúgott. Aztán azzal fenyegettek meg, hogy megerőszakolnak egy szuronnyal, amit meglengettek a lábam között. Azt mondták, hogy akár meg is halhatnék ott, vagy eltüntethetnének egy börtönben és soha, senki nem tudná meg. A kínzás fájdalmas volt, de az a gondolat, hogy eltűnhetnék egy katonai börtönben, még félelmetesebb volt" - mesélte Asraf.

Miután befejezték a kínzását, a fiút egy másik szobába vitték át, ahol legalább egy tucat, súlyosan megkínzott férfi volt. Körülbelül 18 óra múlva engedték őt szabadon, és figyelmeztették, hogy ne térjen vissza a Tahrír térre. Más kiszabadultak szerint azért kellett kínzásokat elszenvedniük a katonák részéről, mert külföldi hatalmakhoz, köztük a Hamászhoz és Izraelhez való kötődéssel vádolták őket.

Káosz esetén?

Kedden, keményítve a tüntetőkkel szembeni eddigi hangvételen, Ahmed Abul Geit külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a hadsereg beavatkozik "káosz esetén, hogy kézbe vegye az ügyeket". Szerdán a dél-egyiptomi el-Hargában is zavargások voltak, s a tüntetők és biztonsági erők összecsapásában három ember életét vesztette.

Szaporodnak a sztrájkok, s a munkabeszüntetésekben részt vevő dolgozók a magasabb bérek és jobb munkafeltételek mellett Mubarak távozását is követelik.

Kína aggodalmát fejezte ki az egyiptomi belpolitikai válság miatt, de hangoztatta: ellenzi, hogy kívülállók közvetítsenek a szemben álló felek között. Ma Csao-hszü külügyi szóvivő szokásos csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette, hogy Peking véleménye szerint Egyiptomnak saját magának kell rendeznie ügyeit, és a külföldieknek tartózkodniuk kell a beavatkozástól.

Kínának szoros kapcsolatai vannak az ostromlott egyiptomi kormánnyal, és a kínai állami média szigorúan cenzúrázza a tiltakozásokról szóló jelentéseket.