A Népszabadság arról ír, hogy a KDNP ultimátumot adott Orbán Viktornak és a Fidesznek, mondván, az új alkotmányban ragaszkodnak a magzati élet, a házasság és a család alkotmányos védelmének rögzítéséhez. A lap úgy értesült, hogy kőkemény, a kormány megalakulása óta soha nem látott vita volt a frakcióülésen. A Magyar Hírlap szerint is éles vita volt, a feszültséghez pedig az is hozzájárult, hogy a tanácskozás előtt a képviselőknek kiosztott alkotmánykoncepció másfél oldalas összefoglalójában a KDNP által képviselt kérdésköröket nem rögzítették.

A napilap ugyanakkor úgy tudja, hogy szó sem volt KDNP-s ultimátumról, vagy arról, hogy ők ne támogatnák az új alaptörvényt.

A Népszabadság cikke szerint a frakcióülésen részt vevő kormányfő azt mondta, hogy az abortusz szigorításába vagy "egy ilyen hazug riogatásba belebuknánk". A miniszterelnök ezzel arra utalt, felesleges olyan megfogalmazást az alkotmányba emelni, amely lehetőséget ad a támadásra, "s annak a hazug hírnek az ellenzéki terjesztésére, hogy lám, mégis jön az abortusztilalom".

A napilap arról ír, hogy a KDNP szerint a házasságról, a család alkotmányos védelméről, és legfőképp a magzati élet védelméről szóló alapvetések azok, amelyek köteleznek. A kisebbik kormánypárt világossá tette: ha a Fidesz ezt másként gondolja, vagy a Fidesz számára ezek az alapvetések alkotmányosan nem fontosak, akkor nem is kell új alkotmány.

A vita során Kövér László a KDNP-re utalva állítólag úgy fogalmazott: "egy világnézeti rétegpárttal nehéz tárgyalni". Végül a KDNP visszavonult a kérdésben - olvasható a Népszabadságban.

A Magyar Nemzet írása szerint a frakcióülésen mintegy húsz kormánypárti politikus szólalt fel a készülő új közoktatási és felsőoktatási törvény kapcsán, és legtöbbjük az óvodák, iskolák finanszírozási problémáira világított rá. Felmerült például, hogy a jövőben állami vagy önkormányzati fenntartásúak legyenek-e az iskolák, hiszen ma az önkormányzatokra hárul a terhek nagyobb hányada, amit a települések egy része képtelen kigazdálkodni.

A kormányfő beszédéből többen arra következtettek, hogy az új pénzügyi keretek ismeretében változni fog a közoktatási és a felsőoktatási törvény koncepciója is - írja a Magyar Nemzet.