A Magyar Gárda szerepet vállalt mindebben, mégis betiltották.

A közvéleményben kialakult egy sztereotípia a gárdáról. A külső szemlélő számára akár logikusnak is tűnhet, hogy a gárda ennek a jelenségnek a felszámolására jött létre. Ez nem így van. A Gyurcsány kormány politikai ténykedése, hazánk politikai, gazdasági, katonai kiszolgáltatottsága és a cigány-magyar együttélés problematikája hívta életre a Magyar Gárdát.
A gárda soha nem követelte magának azt a jogot, hogy a cigánykérdésben rendet tegyen.

A sajtóból elhíresült masírozások mindegyike a helybeliek jelzései alapján szerveződött: a gárda minden esetben figyelemfelhívó demonstrációt tartott. A megoldás nem lehetett cél, hiszen civil mozgalomként erre lehetősége sem volt. A gárda a szőnyeg alól próbálta előrángatni a problémát.

A civil társadalmat nagyon fontos lenne bevonni a közbiztonság erősítésébe. A korábbi kormányok, talán éppen a Gárda kihívásának ellentételezésére próbáltak ugyan lépéseket tenni, de ezek hamvába holt kísérletek voltak.

A Jobbiknak van egy csendőrséggel kapcsolatos programja, ami sajnos a névvel kapcsolatos és nem a tartalmi vitákban merült ki. Az alapkoncepciónk az volt, hogy a rendőrség mellett létrehozzunk egy olyan rendvédelmi szervezetet, amit a rendőrség jelenleg a körzeti megbízotti rendszerrel igyekszik pótolni. Az már kérdéses, hogy a rendőrség jelenlegi állapota megengedi-e a megbízotti rendszer életképes felépítését.

Csendőrség alatt helyben lévő, a helyi viszonyokat alaposan ismerő és kellő felhatalmazással rendelkező szervet értettünk. A Jobbikon belül is vita tárgyát képezte, hogy a majdani csendőrség a rendőrség keretein belül, vagy a rendőrség mellett, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozóan jöjjön létre. Én azért támogatom jelenleg is a második lehetőséget, mert úgy látom, hogy a rendőrséget az elmúlt húsz évben olyan szinten verték szét a politikai vezetői, hogy jelenleg nem alkalmas ennek a struktúrának a kitermelésére.

Éppen hétfőn volt a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának százharmincadik évfordulója és szeretném a HírExtrán keresztül ismét felvetni: szükség is lesz a csendőrségre.



A társadalmi összefogás hiánya azon cigányembereket is veszélyezteti, akik tisztességesen kívánnak megélni? Véleménye szerint a csendőrség rajtuk is segítene?

Közel járok az igazsághoz, ha azt mondom, a magyar ember befogadó és toleráns típus. Erre hagyatkozom, bízom benne. Annak a cigány lakosnak, aki tisztességesen neveli a gyerekeit, dolgozik, biztosan nem kell tartania a magyar emberek negatív megkülönböztetésétől. Nem tagadhatom, minden országban így hazánkban is vannak olyan emberek, akiknek mindenféle etnikai különbség már ellenségképet jelent, ám azt mondom, hogy azoknak a cigány embereknek, akik a többségi társadalom normáinak megfelelően élnek, nem csak a magyar emberektől, hanem a Jobbiktól sem kell félnie.

A hétfői felszólalásomban is elmondtam - habár ezzel senki sem foglalkozott - hogy a tisztességes cigány embereket honfitársainknak, testvéreinknek tartjuk, akikkel egy hazába születtünk, ezáltal közös a sorsunk.

A cigányprobléma egyfajta általánosítás. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a magyarok között nincsenek olyan elemek, akik hasonló lumpen életformát folytatnak, de azt is látnunk kell, hogy a cigányságon belül társadalmi méreteket öltött és egyfajta életformává, „életpályamodellé” vált a többségi társadalomra káros magatartás.