Vona Gábort, a Jobbik elnökét a botrányoktól sem mentes tavaszi ülésszak megnyitójáról, a médiatörvényről és a melegfelvonulás elmaradásáról kérdeztük.
2011. február 16. szerda 13:19 - Győry S. József
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának megnyitóján az Új Magyar Gárda mellényét viselte, az MSZP értesítette a rendőrséget, akiket azonban nem engedtek be az Országház épületébe. Véleménye szerint miért ilyen fontos kérdés ez a szocialistáknak?
A válaszolási lehetőséget megadnám az MSZP-nek. Sajnálom, hogy mindebből ekkora politikai hercehurca lett, ugyanis két hete, világosan elmondtam, hogy mellényben fogok megjelenni, valamint azt is, hogy milyen célból. Ha bárki úgy érzi hogy valamilyen jogszabálysértés történt, annak megvan a lehetősége, hogy megtegye a szükséges lépéseket, vagyis feljelentést tegyen. Állok elébe, úgy érzem, hogy nem követtem el jogszabálysértést, ha mégis ellentétesen döntene a bíróság, akkor elfogadom a tettem jogkövetkezményeit.
Egyfajta polgári engedetlenségnek tudom be a mellény viselését, hiszen ez a tiltakozás éppen a beszélgetésünk elején említett bűncselekményekkel kapcsolatos. Lakon meggyilkoltak egy idős nénit, én pedig megígértem a helyi lakosoknak, hogy tiltakozásul, figyelemfelhívásként ebben a mellényben fogok megjelenni az ülésen.
Amennyiben Újhelyi István és az MSZP tisztában voltak azzal, hogy miért viselem a mellényt, akkor igen ízléstelen volt a részükről, hogy politikai előny kovácsolására használták a tiltakozásomat.
A rendőrség nem engedélyezte a június 18-ra tervezett melegfelvonulást. Miként értékeli a döntést?
Természetesen örülök neki. Ez a felvonulás az elmúlt évek során, olyan szinten sértette a közszemérmet, hogy ezt nem volt kötelessége eltűrni az arra sétáló állampolgárnak. Ettől függetlenül bizonytalanság is van bennem, attól félek, hogy a magyar kormány vagy az illetékes hatóságok meghátrálnak és mégis engedélyt adnak rá. Ha nem, akkor nagyon örülök neki, hogy Magyarországon ez a fejezet lezárult és unokáink csak a történelemkönyvekben olvasgathatnak a melegfelvonulások régen volt történetéről.
Egy kis politika
Az egyetemi tanulmányai alatt részt vett az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségének munkájában, elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyetemi alapszervezetének, 2002 után pedig Orbán Viktor meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek, amelyből 2003-ban saját elhatározásából kilépett. Közéleti tevékenysége legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor részt vett a Jobboldali Ifjúsági Közösség 1999-es megalapításában. Az ifjúsági szervezetből párttá alakult Jobbik alakuló kongresszusán, 2003 őszén a párt egyik alelnökévé, a 2006. novemberi tisztújításon pedig elnökké választották.
2007 nyarán alapító tagja és első elnöke lett a Magyar Gárda Egyesület nevű, a Jobbikhoz köthető szervezetnek. Vezetése alatt a párt gyorsan erősödött, így a 2008-ban alig 1-2%-on álló Jobbik a 2009-es európai parlamenti választáson már a 3. legnagyobb erő lett megelőzve 2 parlamenti pártot is, majd a 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon a Jobbik miniszterelnök-jelöltjeként indult, és pártja a szavazatok több mint 16%-át szerezte meg. A Jobbik parlamentbe kerülését követően annak frakcióvezetője lett, a Heves megyei listáról került be.
Az Országgyűlésben 2010-től három bizottságnak a tagja, a Mezőgazdasági-, Szőlészeti és borászati albizottságban, valamint a Megújuló energiával foglalkozó albizottságban foglal helyet.
Rendpártiság, nemzeti radikalizmus és a határon túli magyarság állampolgári jogának megadása jellemzi politikáját.
