Sokan már most a 2008-as élelmiszerválsághoz hasonlítják a helyzetet, amikor a növekvő árak tüntetéseket okoztak a fejlődő országokban. A Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet szerint azonban még nincs vészhelyzet, de azt ők is elismerik, hogy minden eddigi árfolyamot túlszárnyalva alakulnak az alapvető élelmiszerek árai. Az élelmiszer drágulásról tárgyalnak ma a G20-ak is.

A drágulás elsősorban az élelmiszerimportra érzékeny országokat és az alsóbb társadalmi osztályokat sújtja, de hatásai a gazdaság egészébe tovagyűrűznek. Az alapvető élelmiszerek ára a világon mindenhol emelkedik. A következő évtizedekben azonban – a híresztelésekkel ellentétben – nem kell megfizethetetlen élelmiszerárakkal számolni –ezt mondja az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója. Udovecz Gábor a Magyar Rádióban azt mondta, hogy középtávon legfeljebb az inflációt kicsit meghaladó drágulás várható. A szakértő szerint a mostani ársokk – ami a szélsőséges időjárás miatt érte a piacot – még kisebb mértékű, mint a 2008-as volt, az is igaz viszont, hogy egyes növények esetében lassan is fog megnyugodni a piac. A búzánál már most látszik, hogy az északi féltekén gyenge lett az őszi vetés, vagyis magas búzaárakra kell felkészülni a második félévben.

Az élelmiszer drágulás a G20-ak most is zajló tanácskozásán is központi téma. Közben a tanácskozáson tegnap veszélybe került a soros francia elnöksége által javasolt megállapodás a globális egyensúlytalanságok mérésénél használható mutatókat illetően, miután a feltörekvő országok néhány mutatóval nem értettek egyet, amelyek irányadóak lehetnek az egyes országok gazdaságpolitikájának alakításában, és segíthetnek megakadályozni a globális egyensúlytalanságok okozta károkat. A brazil pénzügyminiszter elutasította, hogy a folyó fizetési mérleg és devizatartalék összege az indikátorok között szerepeljen. Kanada korábban úgy nyilatkozott, hogy két mutatóban már sikerült megegyezni, és további mutatókról is folyik az egyeztetés.

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter szerint a banki szabályozás kérdésében mutatkoznak nagy nézetkülönbségek Európa és az Egyesült Államok között. Úgy vélte, hogy az európai bankrendszer sokkal koncentráltabb és GDP-arányosan sokkal nagyobb mint az amerikai. Ugyanakkor az európaiak sokkal kevésbé hagyják elbukni pénzügyi intézményeiket.

Közben Nicolas Sarkozy francia elnök azt javasolta , hogy a G20-országok egy része vezesse be a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adót a fejlődő országok támogatásának finanszírozására, és mások is gondolkodjanak ezen. A francia elnök „ésszerűnek” nevezte, hogy azok, akik a gazdasági válsághoz nagyban hozzájárultak, valamennyire járuljanak hozzá azon szegényebb országok fejlődéséhez is, amelyek a legtöbbet szenvedtek a válságban.