Szinte már mindet után gyártanak, és sok helyen be is vallják, hogy eredetire esélyünk sincsen, máshol viszont csak a szemfülességünknek köszönhetjük, ha nem vernek át. A magyar vendéglátósok eszköztára és kifinomult üzleti érzéke pedig egyenesen csodálatra méltó.

A gyűrű

Tudni kell, hogy egy eredeti márkás karikagyűrű pl. Gerstner, Breuning, Saint –Maurice stb. körülbelül 1000-2000 euróba kerül 14 karátos aranyból készítve. Itthon is kaphatunk ilyet az ár töredékéért, csupán a minősége, a készítés módja és a garancia hiánya különbözteti meg az eredetitől. Több hazai ékszerüzletben rákérdeztem, hogy a katalógusban található vagy általuk eredeti dobozban kiállított gyűrű mennyibe kerülne, és milyen határidővel vállalják: meglepő módon az ár harmada az eredetiének, és a gyűrű a hazai örvös keze nyomán 2-3 hét alatt elkészül. Erre megkérdeztem, hogy mi van abban az esetben, ha én mégis eredetit szeretnék… Erre csodálkozó és lesajnáló tekintettel azt a választ kaptam, hogy minek akarnék én eredeti német gyűrűt, mikor ugyanazt olcsóbban itthon legyártják. Tisztára, mint a kínai piac…


A legtöbb ékszerüzlet csupán az eredeti minta-gyűrűket szerzi be, hogy aztán azt legyárthassa. Sőt, saját tervezésű gyűrűknek beállított kollekciójukat is megtalálhatjuk a neves gyűrűgyártók honlapján, ráadásul az egyes ékszerüzletek katalógusaikban is a külföldi cégek fotóival reklámozzák magukat - csak saját, magyar cégnévvel.

A ruha

Érdekes módon, az összes ruha ez idáig csak egyszer vagy kétszer volt kiadva. Legalábbis mindegyikre ezt mondják. Ezzel szemben vannak olyan kölcsönzők, amelyek az első három használatkor plusz díjat számítanak fel azzal indokolva, hogy a ruha még egészen új. Tőlem viszont nem kértek felárat. Most akkor hogy is van ez?

Egy jó nevű márka esetén a ruha kölcsönzése kb. 150-190000 forint. Ha az adott darabot meg akarnám vásárolni, 320-360000 forintért adnák. Függetlenül attól, hogy már használt…

Az egyik ruháról például azt állították, hogy vadonatúj, és eladó. Ehhez képest a katalógust mellé téve a fotón látható ruhához képest meglepően kevés anyag volt benne. A fodrok és a virágok sem darabra, sem méretre nem egyeztek a képen láthatóval. Ráadásul a varrás egy része is csúnyán kilátszódott. Most vagy az nem igaz, hogy a ruha új vagy messzebbre megyek: nem eredeti… Akkor meg miért kellene érte 320.000 forintot adnom?

A vendéglátóhelyek

A vendéglátóhelyek szemérmetlen összegeket képesek elkérni egy-egy étel- vagy italcsomagért. Az egyik 3 csillagos szálloda például egy sört, bort, üdítőt, kávét és ásványvizet tartalmazó az este folyamán korlátlan fogyasztást biztosító italcsomagért 5500 forintot akart kérni fejenként. Ebben egyféle csapolt sör, és egy silány minőségű bor tartozik bele. Ha a bort nem kérjük, mondván, hogy mi hozzuk, az ár 5000 forintra mérséklődik. Ezen felül pedig hozhatjuk a röviditalt – természetesen dugódíj ellenében.

Egyes éttermek azt veszik alapul, hogy az esküvő hajnali 3 óránál nem szokott tovább tartani. Tehát az italcsomag is addig szól – utána pedig az itallap szerinti rendelés alapján számláznak. Tovább megyek: ezek a helyek három óra után a felszolgálók úgymond túlórájáért külön személyzeti szervízdíjat számítanak fel.

Másik nagy átverés a svédasztal. Ha hagyományos felszolgálást kérünk, a sültes tálon minden finomságból sokat kell készíteni, és újra és újra feltölteni azt. Ezáltal szemmel tudjuk tartani a maradékot is. Ehhez képest a svédasztalos felszolgálás esetén a vendéglátósok nagy része – tisztelet a kivételnek - mindenből a felét készítik el annak, mint amit kifizettünk, hiszen a sültek mennyisége így kevésbé látványos, és hogy - hogy nem alig marad másnapra valami, amit elcsomagolhatunk.

Léteznek éttermek, ahol az ajánlatban szereplő árak sem egységesek, és az ajánlatkérőt megfelelően feltérképezik azelőtt, mielőtt árajánlatot mondanának. Így lehetséges az is, hogy ugyanazon a helyen a barátnőm, az unokatestvérem és én is más-más árajánlatot kaptunk ugyanabban az évben.

Érdemes tehát nyitott szemmel járnunk, és az ár-érték arányt szem előtt tartani. A drágább sem mindig feltétlenül jobb, a minőségben érdemes tehát összehasonlításokat végeznünk.