Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. február 24-25-én vidéken ismertette a kormány energiapolitikai elképzeléseit. Az államtitkár csütörtökön Hajdú-Bihar megyébe, pénteken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott.

Az önkormányzati vezetőkből, képviselőkből és vállalkozókból álló hallgatóságának mindkét napon tájékoztatást adott a zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó, az Új Széchenyi Terv keretein belül március elején meghirdetésre kerülő pályázati lehetőségekről. Hajdú-Bihar megyében megtekintette a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt téglási telephelyét és meghallgatta Debrecen városgazdálkodásért felelős vállalatának jövőbeni fejlesztési terveit, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az önkormányzatok megújuló energiahasznosítási lehetőségeiről tartott előadást az Élő Energia 2009-2011 konferencián és ellátogatott a nyírbátori biogáz üzembe.

130 milliárd forint

Az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési pályázatairól szóló tájékoztatóiban Bencsik János kifejtette: 130 milliárd forintnyi pályázható forrásról van szó, amellyel hangsúlyát tekintve ez a harmadik legjelentősebb fejezet az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai között.

Ez a rendelkezésre álló forrásmennyiség szerteágazó területeken hasznosul majd a magyar gazdaságban, hiszen a megújuló energián és az energiahatékonyságon túl a környezeti technológiák és a környezetipar területét is magában foglalja a zöldgazdaság-fejlesztés fogalma. Ennek megfelelően a vonatkozó pályázati rendszer zöldenergia, energiahatékonyság, zöldoktatás, zöld foglalkoztatás, környezetipar, zöld kutatás-fejlesztés és innováció alprogramokkal indul – tette hozzá az államtitkár.

Bencsik János mindkét napon kiemelte: a zöldgazdaság-fejlesztési koncepció egyik kiemelt célja további piacokhoz juttatni és ezáltal megerősíteni azon magyar ipari szegmenseket, vállalkozásokat, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal és működésükkel támogatják Magyarország klímavédelmi- és megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos célkitűzéseit.

Például?

Ilyen vállalkozás például a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. is, ahol a magyar és az európai piacra gyártanak többek között magas műszaki színvonalú szolár rendszereket és vegyes tüzelésű kazánokat. De ugyanilyen fontos szerepet tölt be ebben a rendszerben a nyírbátori biogáz üzem is, ahol a megújuló energiaforrás más termékek versenyképes előállításának szolgálatában hasznosul – helyi alapanyagok felhasználásával, helyi munkaerőt foglalkoztatva.

Az Új Széchenyi Terv keretében a zöldgazdaság-fejlesztési konstrukciók március elején indulnak, és számos egyszerűsítés, változatás teszi könnyebbé a forrásokhoz történő hozzáférést az érintett vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek számára. Az ésszerű változások keretében rövidül a bírálati idő, bevezetésre kerül az automatizmusra épülő értékelési rendszer. Lehetőség nyílik a CD-n történő benyújtásra.

Az adatlapok terjedelme ötödére csökken, negyven oldal helyett mindössze nyolcoldalas pályázat benyújtására lesz szükség. Segédletként mintadokumentációk kerülnek rendszeresítésre. A KEOP-os pályázatok esetében az egyszerűbb elbírálási szempontrendszer értékhatára megemelésre kerül 100 millió Ft-ról 250 millió Ft-ra, valamint az önkormányzatok által benyújtott pályázatok támogatási értéke egységesen 85%-ra növekszik. Az Új Széchenyi Terv keretei között első körben meghirdetésre kerülő konstrukciókra önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok és civil szervezetek pályázhatnak.

A zöldgazdaság-fejlesztési konstrukciók az alábbi alfejezetek szerint kerülnek meghirdetésre:

- Megújuló energiaforrások elterjedését ösztönző kiírások – 29,3 milliárd forint

- Épületenergetikai fejlesztéseket támogató kiírások – 11 milliárd forint

- Fenntartható életmódot ösztönző kampányok támogatása – 9,7 milliárd forint

- Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztéseket támogató kiírások – 5,4 milliárd forint

- Települési szilárdhulladék lerakókat érintő rekultivációs programok – 65 milliárd forint

- Élőhely kezeléshez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztéseket támogató kiírások – 4 milliárd forint

- Derogációs vízközmű projektek – 5 milliárd forint