Vona: a Fidesz a gazdagok pártja

A Fidesz a gazdagok pártja, az Orbán-kormány pedig a gazdagok kormánya - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke kedden pártja március 15-i ünnepségén a budapesti Deák téren.

Az ellenzéki politikus néhány ezres hallgatósága előtt leszögezte: a kormány által bejelentette Széll Kálmán Tervet "az első tavaszi szellő elfújja majd", de van másik megoldás, ezért a Jobbik elkészítette a IV. Béla programot, amely alternatívát nyújt a kormány politikája helyett Magyarország problémáinak megoldására. Vona Gábor beszédében hangsúlyozta: magyarnak lenni azt jelenti, hogy folyamatosan küzdeni kell a szabadságért, hiszen "újra rabságban élünk".

Balhé a téren

Március 15-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai - egy előre bejelentett rendezvényen - a Hősök terén több személlyel szemben intézkedtek feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértés elkövetése miatt – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség.

Mivel a jogsértést többen a rendőri felszólítás ellenére tovább folytatták, a rendőrség előállította őket. Az intézkedés közben a részt vevők közül többen a rendőrökre támadtak, őket elfogták. Mivel így a rendezvény békés jellegét elvesztette, a rendőrség felszólította a főszervezőt, hogy annak befejezésére haladéktalanul intézkedjen. A főszervező a rendezvényt befejezettnek nyilvánította.　

A rendezvényről több mint egy tucat személyt állítottak elő, közülük egy fő ellen körözés volt kiadva, két főt hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye miatt számoltatnak el – áll a BRFK közleményében.

Az időtálló 12 pont

Az LMP fővárosi frakcióvezetője szerint a márciusi ifjak 12 pontja kiállta az idők próbáját, és azok közül több ma is a szabadság záloga. Kaltenbach Jenő a főváros központi ünnepségén, a Batthyány-örökmécsesnél mondott ünnepi beszédében az 1848-as forradalom aktualitásairól, ezek között a sajtószabadság fontosságáról beszélt. Az LMP frakcióvezetője Tarlós István főpolgármester meghívására mondott beszédet a fővárosi önkormányzat rendezvényén. Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy a 12 pont néhány egyszerű mondata hihetetlen tömörséggel fejezi ki a magyar és egyben minden szabadságszerető nemzet legalapvetőbb követeléseit, a szabadság örök érvényű, máig ható alapfeltételeit.

Kaltenbach Jenő beszédében többször érintette a 12 pontban is megfogalmazott sajtószabadság követelését, és ezzel összefüggésben a magyar médiatörvényről szóló vitát. Mint mondta, Magyarországon és Európában dúl a vita arról, ki mit gondol a sajtó szabadságáról. Közölte, tudja, hogy a (média)törvény védelmezőinek a legfőbb érve az, hogy meg kell védenie az ifjúságot az elszabadult média káros hatásaitól. Hozzátette, ő maga sincs elragadtatva a média egyes vadhajtásai láttán. Kaltenbach Jenő azonban ennek kapcsán azt vetette fel: "ki vagyok én, hogy az erkölcsbíró szerepében tetszelegjek?". Arra mutatott rá, hogy a történelem valamennyi cenzora erkölcsi érvekkel hozakodott elő.

Közölte, meggyőződése, hogy "a 48-asok szabadságfelfogásával mindenféle cenzúra összeegyeztethetetlen", és mint mondta, "az újságíró Kossuth biztos nem lenne büszke rá".

Tarlós: a harc még ma is folyik

A főpolgármester szerint ahogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, úgy ma is harc folyik az igazságért és a jövőért. A főpolgármester a Batthyány-örökmécsesnél rendezett keddi fővárosi ünnepségen azt hangoztatta: mindazoknak össze kell fogniuk, akik tisztelik és magukénak vallják a magyar múltat, hisznek a közösség erejében, az ország felemelkedésében, és őrizni akarják a magyar identitást. A városvezető az 1848-as forradalmat az újkori magyar történelem meghatározó eseményének, a nemzeti identitás erős pillérének nevezte, és úgy vélte: az akkori társadalmi reformok a polgári átalakulás motorjai ma is.

A tavalyi országgyűlési és önkormányzati választásra utalva azt mondta: áprilisban és októberben a várakozás és a lelkesedés mind Budapesten, mind pedig az országban a 163 évvel ezelőttihez volt hasonlítható.

Tarlós István beszédében többször párhuzamot vont a Batthyány-kormány és az Orbán-kormány helyzete között, és úgy vélte: a mai vezetés hasonló nehéz helyzetben van, mert most is csaknem a semmiből kell teremtenie.

Arról beszélt, ma sokan úgy látják, hogy - ahogy 1849-ben és 1990 után is - valami megkezdődött ugyan, de befejezetlen maradt, ezért azt "be kell fejezni".

A főpolgármester bírálta a korábbi ország- és városvezetést, amiért húszezermilliárdnyi államadósságot hagytak maguk után, ám most nyilatkozataikban eltorzítják a valóságot. Tarlós István úgy fogalmazott: akik hamisan tanították az országot, akik régi kurzusokat írtak át az új idők divatja szerint, azok most nekifogtak félteni a magyar demokráciát.

A városvezető szerint ma "egy erkölcsében és javaiban lepusztított ország romjain" kell megkeresniük az építéshez szükséges elemeket.

Minden helynek megvan a maga szelleme - ezzel indokolta, hogy a főváros új vezetése szakított a korábbi hagyományokkal, és nem a Duna-parti Petőfi-szobornál (ahogy elődje, a liberális Demszky Gábor tette), hanem a Batthyány-örökmécsesnél rendezte meg ünnepségét. Aki akarja, értelmezheti ezt új idők új üzenetének is - fűzte hozzá.

Ezt mondta a nagyvezér

A március 15-i eskü, a "rabok tovább nem leszünk", olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak - mondta Orbán Viktor a nemzeti ünnep napján Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszterelnök hangsúlyozta: 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bárhogy fordul is a világ, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, minden magyar közösen, együtt ki fog állni Magyarországért - fogalmazott Orbán.

Orbán a nagy tömeg előtt elmondott, többször tapssal megszakított ünnepi beszédét a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatából idézve azzal kezdte: "legyen béke, szabadság és egyetértés". A kormányfő azt mondta, a 48-as magyarok halált megvető bátorsággal meg is tették, amit vállaltak, és ez a kiállás tette lehetővé, hogy elérjék céljukat. Alapjaiban megújították Magyarországot, amely soha többé nem süllyedt vissza a feudális viszonyok közé - hangoztatta. Hozzátette, azóta is így történik mindig, így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is: amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet, és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása, akkor a magyarok kiállnak országukért.

Amikor eluralkodik a felelőtlen cselekvés, az önsorsrontás, a csalás, a könnyű meggazdagodás reménye, akkor érvénybe lép a '48-as eskü, akkor egyetlen pillanat alatt elviselhetetlenné válik a sanyargatás - fogalmazott, hangsúlyozva: ilyenkor a magyarok összeszedik magukat, kiállnak hazájuk mellett, és bekövetkezik Magyarország teljes megújulása, miként bekövetkezett 1848-ban is, amely mindmáig a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el.

Orbán Viktor felidézte: a '80-as évek végén is sokan voltak, akik nem hitték, hogy a diktatúra az ő életükben véget érhet, de voltak, akik hittek abban, hogy létezik a "túlpart", egy másik, szabad Magyarország, amelyre rátalálunk, ha eljön az idő. Ez tette csodálatossá a rendszerváltás idejét, szerettük volna hinni, hogy a szovjet csapatok hazaküldésével, a demokratikus választásokkal, a gazdaság felszabadításával meg is érkezünk abba a másik Magyarországba, amely erős és sikeres - folytatta, megjegyezve: hamar észre kellett vennünk, hogy mégsem érkeztünk meg, "a múlt színei, arcai, levegője" bukkantak elő, nem sikerült elszakadni a diktatúra 40 évétől.

Szavai szerint olyan országgá, néppé lettünk, amelynek még azokra a legegyszerűbb kérdésekre sem voltak közös válaszai, hogy kik vagyunk, mit akarunk kezdeni az ezer évünkkel, mi köt össze bennünket, mi tesz egy nemzetté, vannak-e közös céljaink és terveink egymással a jövőben. Ezek, mint mondta, húsz év óta megválaszolatlan kérdések voltak, ezért nem voltunk képesek egy új alkotmányt sem összehozni. Tovább kerestük azt a Magyarországot, amit megálmodtunk; néha úgy éreztük, megtaláltuk, de a vége mindig csalódás lett - részletezte, megjegyezve: a csalódottság a magyar élet alapérzése lett, és hitünk is apadni kezdett.

A tavalyi év megmutatta, hogy rossz helyen kutattunk: az igazi, a 48-as, az 56-os, a szabad Magyarország nem található meg az ideológiák és az elméletek világában, nem találunk rá sem brüsszeli, sem más fővárosok szabásmintáiban, és a pártalkuk iránytűje sem vezet el hozzá - jelentette ki a miniszterelnök. Rögzítette: az a Magyarország, amelyet keresünk, amelyben élni szeretnénk, annak a világnak a tervrajza, amely a saját otthonunk lehet, itt van közöttünk, itt él bennünk, nem kívül, hanem belül kell keresnünk. Így és ezért találtak egymásra a magyarok a tavalyi választáson - hangsúlyozta Orbán.

"Kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenség éveinek, velük együtt véget érjen az átmenet húszéves korszaka. Kiálltunk azért, hogy Magyarországon végre a magyarok érdeke legyen az első, kiálltunk az országért, amikor rendben és méltó módon elbúcsúztunk a Nemzetközi Valutaalaptól, kiálltunk a magyar emberekért, amikor kivetettük a bankadót és a válságadót, kiálltunk Magyarországért, amikor az árvízzel kellett küzdeni, amikor a vörösiszap árasztott el bennünket, kiálltunk, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszert a tőzsdecápák kezéből, és kiálltunk Magyarországért az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték hazánkat, amelyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására" - sorolta a kormányfő.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a kommunizmus európai betörése óta a magyarok minden európai nemzetnél többet harcoltak, több áldozatot hoztak a szabadságért és a függetlenségért. "Eskünkhöz híven nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy a nemzetiszocializmus és a kommunizmus ideológiájának feltalálói között egy magyar nevet sem találni, így senkitől sem lehet eltűrni a kioktatást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet. Szavait nagy tapssal fogadta a többezres tömeg.

A miniszterelnök megismételte: a határozott és egységes kiállással 2010-ben lezárták az átmenet korszakát, megtalálták a Magyarország teljes megújulásához vezető utat. "Megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre, amellyel húsz év bolyongás után végre megállapodhatunk (...) amely nem csak közös életünk kereteit adja meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kérdéseinkre is - egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy illik hozzánk" - mondta, kiemelve: ideje, hogy az államélet legmagasabb szintjén hangozzanak el olyan kijelentések, amelyekre "évtizedek óta várunk".

Ezt követően több részt is idézett Orbán Viktor a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-javaslat első részéből, a nemzeti hitvallásból. "Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. (...) Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét" - idézte példaként. A tömeg éljenzéssel fogadta azt a részt, amely arról szól, hogy nem ismerik el "az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát".

"Csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk, ha nem elégszünk meg azzal, hogy mások által ránk kényszerített, a természetünktől idegen karosszériában szorongjunk" - figyelmeztetett a miniszterelnök, megjegyezve: most nincs olyan külső kényszer, amelynek ne lehetne ellenállni: "most van erőnk, esélyünk és lehetőségünk, hogy megtaláljuk Magyarországnak azt a formáját, amelyet csak a magyarok vérmérséklete, életfelfogása és ízlése alakíthat ki".

Orbán Viktor szerint az 1848-as eskühöz tartják magukat akkor is, amikor az új alkotmány megalkotásával megtestesítik mindazt, ami egyszerre felel meg a XXI. század kihívásainak, a magyarok ösztöneinek és a magyar szellem természetének. "Az új alkotmányt közösen kell létrehoznunk, ezért fontos, hogy részt vegyen benne mindenki, aki elkötelezettséget érez azért, hogy Magyarországnak végre valóban magyar alkotmánya legyen" - hangsúlyozta.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az ország felemelkedéséhez nem elég az új alkotmány, "a jól megépített hajótest", "nagy teherbírású hajtóművekre" is szükség lesz. Kell hozzá a Széchenyi-terv, a Széll Kálmán Terv és az országos munkaterv is, amely mindenkit visszahoz a munka világába, akit csak lehet - sorolta, hozzátéve, hogy ha sikerül leküzdeni az országot víz alá nyomó adósságterhet, megindul Magyarország megállíthatatlan felemelkedése, "magunk mögött hagyjuk a napi megélhetésért folytatott küzdelmek idegőrlő megpróbáltatásait, (...) látni fogjuk a lehetőségeinket". Kijelentette: nem fogják visszaengedni a múltat, "újra olyan reményeink és céljaink lehetnek, amelyek naggyá tesznek egy nemzetet, ismét meg lehet majd bízni az adott szóban, a munkának becsülete lesz, a bűn elnyeri büntetését, az érdem a jutalmát".

"Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat, ezért fel kell szabadítani magunkat hibáink és bűneink alól is. (...) Ne csak a politikát, ne csak a gazdaságot, de magunkat is újítsuk meg, hogy szabadon láthassuk el feladatainkat. Ahogy a világnak jót tesz a megújulás, nekünk is hasznunkra válik majd. Dicsőség a 48-as hősöknek! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - zárta a közönség által nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédét Orbán Viktor.

Bablevessel ünnepelnek

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából magyar ételeket is kínáltak kedden az Európai Unió központi épületeinek éttermeiben, Brüsszelben. Az uniós intézmények alkalmazottai Jókai-bablevest, körözöttes palacsintát, csirkepaprikást és mákos bejglit is választhattak az étlapról.

A helyi szakácsok magyar mesterektől tanulták meg a nemzeti ételek receptjeit. Az Európai Bizottság éttermében még a következő napokban is lesz egy-egy magyaros fogás.

Zászlófelvonás nagyarcokkal

Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 163. évfordulójának alkalmából a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kedd délelőtt. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök.

Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai. Az idei március 15-ének a közös ünneplés a jelszava. A zászlófelvonást mintegy kétezren kísérték figyelemmel a Kossuth téren.
Az ünneplő tömeg tapssal köszöntötte a közjogi méltóságokat, akik az Országház főbejáratának lépcsőjén, történelmi zászlók előtt tekintették meg az állami lobogó felvonását és a katonai díszszázad menetét.

Ezután a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet. A menetet katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység kísérte.

Imigyen szóla Schmitt

Március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar emberek szívét megérintette - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök kedden, a Duna Televízió Reggel a Dunán című ünnepi műsorában. Az államfő arra a kérdésre, hogy mit jelent neki március 15-e, úgy válaszolt: már kiskorában megtanulta, hogy az ünnepnek meg kell adni a méltóságot. Hozzátette: március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar emberek szívét megérintette. Közölte: a mai március 15-e annyiban más az elmúlt évek megemlékezéseitől, hogy eltűnnek a kordonok a Kossuth térről. A kordon mindent szimbolizál csak az összetartozást, a szabadságot és az ünnepet nem, kordont az húz, akinek félnivalója van, vagy el akarja magát határolni valamitől - jelentette ki.

Hozzá tartozik az ünnep lényegéhez, hogy a megemlékezésen senkit nem akadályoznak a mozgásban, "én is személy szerint átérezhetem a szabadság szép ízét" - hangsúlyozta. Schmitt Pál úgy fogalmazott: a hazafiság olyan érzés, amelyre minden nemzetnek szüksége van.

A köztársasági elnök kiemelte: áprilisra lesz kész az új alkotmány, mint 1848-ban az áprilisi törvények, melyek részei a történelmi alkotmányunknak. Fontos, hogy ez az alkotmány mindenki alkotmánya legyen - jelentette ki. Hozzátette, hogy alkotmányozási kényszer ugyan nincs, de van alkotmányozási elvárás.

A kormánypárti frakcióvezetők hétfőn adták át az államfőnek az alaptörvényről szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban Schmitt Pál fontosnak nevezte, hogy az alkotmánytervezet modern és európai. Hozzátette: örül annak, hogy a magyar nyelv ápolása, az élethosszig tartó tanulás és az egészséges életmód fontossága is belekerült az alaptörvényről szóló törvényjavaslatba.

Mint fogalmazott, államfőként nem döntéshozó, de segítheti a folyamatokat egyebek közt azzal, hogy "jó szívvel" aláír olyan törvényeket, melyek nem ütköznek az alkotmányosságba.