Az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád tagadta, hogy köze lenne a tiszalöki támadáshoz, ahol a vád szerint 2009 áprilisában megölt egy férfit. A Pest megyei Bírságon zajló per az elmúlt három tárgyalási naphoz hasonló szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatódott. A négy megbilincselt vádlottat géppisztolyos kommandósok vezették be a terembe. A tárgyaláson Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori kancelláriaminiszter is megjelent.

A romák elleni kilenc támadás miatt Kiss Árpád elsőrendű vádlott és testvére, Kiss István másod-, valamint Pető Zsolt harmad-, illetve Csontos István negyedrendű vádlott ellen aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel, csoportosan elkövetett fegyveres rablással és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség.

Ellentmondások?

A tárgyalást a bíró az elsőrendű vádlott nyomozati vallomásának ismertetésével folytatta, amelyből kiderült, több ellentmondást is tartalmaz a vádiratban foglaltakkal. Kiss Árpád a kihallgatások során valamennyi romák elleni támadásban való részvételét tagadta, a gyanúsítást megértette, de az ellen egyetlen esetben sem kívánt panaszt tenni.

A nyomozati iratok szerint saját kezűleg is leírta, embert nem ölt, a bűncselekményekhez nincs köze. A bíró figyelmeztette: ha ellentmondásosak a nyomozati vallomásai, a két ellentétes vallomást kell majd a bíróságnak értékelnie. A vádlott emiatt röviden tanácskozott a védőjével, majd közölte, a nyomozati dokumentumok ismertetése után kíván észrevételeket tenni.

Kihallgatás ügyvéd nélkül

Kiss Árpád sérelmezte, hogy őrizetbe vétele után ügyvéd nélkül hallgatták ki, és állítása szerint a kihallgató tiszt azt közölte vele, családját sem tudják a rendőrök megvédeni. A nyomozás során az elsőrendű vádlott azt vallotta, "jobboldali beállítottságú, járt budapesti tüntetésekre", de nincs köze az azóta jogerősen feloszlatott Magyar Gárdához, és nem ismeri egyetlen tagját sem.

Az első, galgagyörki támadásról - elmondása szerint - az Echo Televízióban figyelt fel, s az ott elhangzottak, miszerint egy nem roma család a gárda segítségével menekült el a településről, mélyen felháborították, és a riportot háromszor is megnézte, azt azonban tagadta, hogy köze lenne a fegyveres támadáshoz.

Kiss Árpád a tiszalöki gyilkosságról annyit mondott: szintén a televízióban hallotta, hogy lelőttek egy munkába induló férfit, és a kislétai gyilkosságról szintén a híradásból értesült.

Szünet után

A bíró 10 perces szünet elrendelése után folytatta a kihallgatási jegyzőkönyv ismertetését, amely szerint Kiss Árpád elfogása után, 2010. szeptember 1-jén vallomást kívánt tenni arról, hogy részt vett a galgagyörki fegyveres támadásnál, de társait nem kívánta megnevezni.

A nyomozati dokumentumok szerint elmondta, miként közelítették meg a települést, honnan adta le a lövést, és milyen célból támadták meg a Pest megyei településen élő romákat. Elmondása szerint nem tartottak előzetes terepszemlét, "minden ott dőlt el", és a romák közötti félelemkeltéssel a cigánysággal szembeni problémákra akarták felhívni a figyelmet.

Kiss Árpád arról sem nyilatkozott, hogy a fegyvereket honnan szerezték. Az iratismertetés szerint cselekményük "nem érte el a kívánt hatást", mert nem volt megfelelő a sajtóvisszhang, de arra a nyomozói kérdésre, hogy ezért terveztek-e újabb támadást, nem kívánt nyilatkozni.

A keddi tárgyalás, amelynek elején Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori kancelláriaminiszter is megjelent, iratismertetéssel folytatódik.