Ezek sorában összesen egy olyan - a független Ivády Gábor által jegyzett, a Nemzeti hitvallás szövegét érintő - van, amelyet nem kormánypárti képviselő, vagy bizottság nyújtott be. A Ház jövő hétfőn szavaz a módosító javaslatokról, az új alkotmány elfogadását április 18-ra tervezik.

A kormánypárti képviselők által előterjesztett alaptörvény-javaslat eddigi parlamenti vitája alapján nem állítható teljes bizonyossággal, hogy feltétlenül minden, az előterjesztő által most támogatottként jelzett módosítás megkapja a szükséges kétharmados többséget: a kormánypárti frakciók soraiban, illetve között is vitát váltott ki például a bírák - akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - szolgálati jogviszonyának általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötése, valamint a vármegye szerepeltetése.

Miről lehet szavazni?

Szavazni a házszabály értelmében csak arról a módosító javaslatról (vagy kapcsolódó módosító javaslatról) kell, amellyel az előterjesztő egyetért, vagy amely egyharmados bizottsági támogatást kapott, vagy amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be. Legfeljebb három alkalommal élhet azzal a joggal is egy képviselőcsoport vezetője, hogy kéri, valamely indítványról külön szavazzon a Ház.

(Saját javaslatát 10 képviselő támogatásával független képviselő is "kikérheti".) Azokról a módosító javaslatokról, amelyekkel az előterjesztő egyetért, az Országgyűlés egy szavazással szavaz, de bármely frakcióvezető, továbbá, ha nem a kormány az előterjesztő - az alaptörvény esetében nem az -, akkor a kormány is kérheti, hogy legfeljebb három módosítóról a Ház külön döntsön.

Az alkotmányos rendelkezések részleteit számos területen sarkalatos - azaz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához kötött - törvények bontják majd ki; mintegy harminc ilyen lehet.

Sarkalatos törvény rendelkezik majd egyebek között a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a családok védelméről, az egyházakról, a pártok működéséről a sajtószabadságról, a választójogról, a képviselők javadalmazásáról és összeférhetetlenségének eseteiről, a parlamenti bizottság előtti megjelenés kötelezettségéről, a nemzeti vagyon védelméről, az Alkotmánybíróságról, a bíróságokról, az ügyészségről, a helyi önkormányzatokról, a számvevőszék, a Költségvetési Tanács, illetve a jegybank működéséről, a magyar állampolgárságra vonatkozó szabályokról, a hazai nemzetiségek jogairól - köztük az Országgyűlés munkájában való részvételükkel.

Ami kimarad

Az előterjesztő által támogatott javaslatok alapján nem szerepel majd az alkotmányban például a kiskorúak után járó szavazati jog lehetősége és az a kitétel, hogy az alaptörvény végén feltüntetik az igennel szavazó képviselők nevét.

Benne lehet, hogy Magyarország pénzneme a forint, hogy mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához és hogy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki arra, aki szándékos, erőszakos bűncselekményt követ el.

A köztársasági elnök nevezné ki hat évre a Magyar Nemzeti Bank elnöke mellett a jegybank alelnökeit is.

Az alapvető jogok biztosa - akit az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választ - helyettest nevez ki a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a hazai nemzetiségek jogainak védelmére - rendelkezhet az új alkotmány.

Támogatott sor

Az előterjesztő az úgynevezett "támogatott sor" alapján azt rögzítené az alkotmányban, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) - amely a mostani tizenegyről tizenöt tagúra bővül - az alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály, alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály, alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntés, a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére a jogszabályok alaptörvénnyel való összhangját; vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. (Korábban, egy bizottsági ülésen még támogatta az előterjesztő, hogy bármely képviselő az Ab-hez fordulhasson, azaz ezzel a joggal ne csak a képviselők egynegyede élhessen.)

Várhatóan szerepel majd az alkotmányban az az alkotmánybírósági hatáskört érintő korlátozás, amely szerint mindaddig, amíg az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát, az Ab a központi költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról szóló törvények alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg.

Az önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához köthetik.

A költségvetési törvény megalkotására vonatkozó megfogalmazásból kikerülhet az "egy naptári" kifejezés, a szabály úgy szólna, hogy a Ház "minden évre vonatkozóan" alkot törvényt a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról.

Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

Az alkotmány címében a "Magyarország Alaptörvénye" után a kihirdetés napja szerepel majd.