A NATO és a líbiai felkelők elutasították szombaton Moammer Kadhafi líbiai vezető tűzszüneti és tárgyalási ajánlatát.
2011. május 1. vasárnap 07:23 - HírExtra
Kadhafi korábban is ajánlott tűzszünetet és tárgyalásokat, de a NATO - amely azt a felhatalmazást kapta az ENSZ-től, hogy miközben a líbiai hadsereg megpróbálja leverni a kormányellenes felkelést, védje meg a civil lakosságot - mindannyiszor elutasította. A felkelők szervezete, az Átmeneti Nemzeti Tanács azzal az indokkal utasította el az ajánlatot, hogy Kadhafinak már nincs semmilyen szerepe az ország jövőjében.
"Tetteket várunk, nem szavakat. A nyugati koalíció mindaddig bombázza a líbiai kormányhadsereget, amíg annak katonai akciói fenyegetik az ország civil lakosságát, amíg az egységek vissza nem vonulnak laktanyájukba, és amíg a segélyszervezetek akadálytalanul és biztonságosan el nem tudnak jutni minden szükséget szenvedőhöz" - közölte Brüsszelben az észak-atlanti szervezet egy meg nem nevezett tisztségviselője.
"A (líbiai) hatalom már többször hirdetett tűzszünetet, de továbbra is támadta a városokat és a civileket. Egy tűzszünetnek hitelesnek és ellenőrizhetőnek kell lennie" - tette hozzá a tisztségviselő, aki viszont nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy a NATO hajlandó volna-e tárgyalni Kadhafi képviselőivel, ha ez lehetővé válna.
A felkelők szervezete, az Átmeneti Nemzeti Tanács azzal az indokkal utasította el az ajánlatot, hogy Kadhafinak már nincs semmilyen szerepe az ország jövőjében. "A kompromisszumok ideje lejárt. A líbiai nép nem számolhat azzal, és nem is fogadhatja el, hogy Kadhafinak bármilyen szerepe legyen Líbiában" - közölte Abdel Hafiz Goga a felkelők szóvivője Bengáziban.
Kadhafi a líbiai televízió által szombat hajnalban élőben közvetített, 80 perces beszédében békülékeny hangnemet megütve közölte: kész tűzszünetet kötni és tárgyalásokat folytatni, feltéve, ha a NATO leállítja légicsapásait. Leszögezte, hogy nem áll szándékában lemondani vagy elhagyni az országot, s úgy vélte, hogy a líbiaiak meg tudják oldani a problémáikat, ha a NATO-csapások véget érnek.
Musza Ibrahim líbiai kormányszóvivő viszont azzal fenyegetőzött, hogy a hadsereg megtámad minden hajót, amely megközelíti a lázadók kezén lévő Miszráta földközi-tengeri kikötőjét.
Tripoli a fenyegetés beváltásával elvághatná Miszráta létfontosságú összeköttetését a felkelők ellenőrizte északkelet-líbiai városokkal. Azt állította a szóvivő, hogy a hadsereg "működésképtelenné" tette a miszrátai kikötőt. Egy miszrátai lakos azonban telefonon elmondta, hogy a kikötő továbbra is a felkelők kezén van.
A már idézett NATO-tisztségviselő ezzel kapcsolatban azt mondta: a szövetség nem lát arra utaló jelet, hogy a miszrátai kikötő a kormányerők ellenőrzése alatt állna, sőt a felkelők egyre nagyobb sugarú kört foglalnak el a város körül, visszaszorítva a hadsereget.
A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet közölte New York-i székhelyén: a felkelők vezetése vállalja, hogy nem vet be személy elleni aknát a hadsereg ellen. Az Átmeneti Nemzeti Tanács ezenkívül vállalta, hogy megsemmisíti a birtokában lévő összes személy vagy jármű elleni aknát - tette hozzá a HRW, amelynek képviselői több tízezer aknát láttak a felkelők bengázi raktáraiban.
A líbiai kormány nem írta alá azt az 1997-es nemzetközi szerződést, amely betiltja az aknák gyártását, továbbadását és használatát.
Forrás: MTI