Elkótyavetyélték a taszári repteret
Az elszámoltatási kormánybiztos vizsgálata szerint az értékbecslésben szereplő ár alatt értékesítették a taszári repülőteret; Budai Gyula ezt a reptér privatizációjával kapcsolatban folytatott vizsgálata során állapította meg.
2011. június 2. csütörtök 16:18 - HírExtra
A kormánybiztos emlékeztetett, az ügyben a kaposvári önkormányzat kezdeményezésére folytatott vizsgálatot, amelynek eredményét megküldi a somogyi megyeszékhely fideszes polgármesterének, Szita Károlynak, aki - mint hozzátette - dönthet majd arról, jogi útra tereli-e az ügyet.
Budai Gyula a jelentés összefoglalójában azt írja, hogy "az üggyel esetlegesen kapcsolatba hozható kormányzati személy, Kolber István miniszterelnöki megbízott érintettségére tekintettel az egyes döntések meghozatalának és a pályázati eljárások lefolytatásának körülményeit - megkeresésem alapján - a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelenleg is vizsgálja".
Az elszámoltatási kormánybiztos felidézte: az amerikai haderő 2005-ös kivonulása után a taszári repülőtér üzemen kívüli bázissá vált, további működtetésére a honvédség nem tartott igényt. Akkor az MSZP-s Kolber István mint a repülőtér hasznosításáért felelős miniszterelnöki megbízott a lehetséges fejlesztések közül a "Kontinensközi áruforgalomra alapozott repülőtér, multimodális logisztikai szolgáltató központ és termelő, fejlesztő bázis" koncepciójának megvalósítása mellett döntött.
Az első értékbecslés szerint a repülőtéri ingatlanegyüttes nettó forgalmi értéke 1,68 milliárd forint, a környezeti kár várható elhárítási költsége pedig 700 millió forint volt. A második, immár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megbízásából készített becslés a terület nettó forgalmi értékét 2,14 milliárd forintban rögzítette, amelyből az úgynevezett A rész 2,066 milliárdot, az egyetlen különválasztott, Orci településen lévő ingatlan alkotta B rész pedig 70 millió forintot ért - olvasható a jelentésben.
A megadott határidőn belül érkezett három pályázat közül - írta Budai Gyula - a kaposvári szocialista frakció tagja, Polyák József tulajdonában álló Kapos Busz Kft. kizárólag a 70 millió forintra becsült B részre nyújtott be pályázatot. A kft. 64 millió forintról szóló ajánlattétele után az MNV aktualizáltatta az értékbecslést, amelynek alapján hatmillió forinttal csökkent az ingatlan értéke, "ily módon a kft. által meghatározott ajánlati ár teljes mértékben megfelelt a pályázati kiírás elvárásainak, s ezáltal a B rész már ebben a pályázati körben önállóan is értékesíthetővé vált" - írta a politikus, aki szerint az értékesítésre vonatkozó feltételek kidolgozása kezdetektől fogva irányított volt.
Az A résszel, vagyis a repülőtéri ingatlanegyüttessel kapcsolatos pályázatot megnyerő Ugarde Kft. ajánlatát a még korábbi pályázati eljárás során előnytelennek minősítették, majd annak ellenére, hogy a cég az eredeti pályázatához képest egyáltalán nem változtatott ajánlatán, az újabb eljárásban a változatlan formában benyújtott ajánlatot már megfelelőnek találták a szerződéskötésre - folytatta megállapításait Budai Gyula. Közlése szerint az ajánlati összeg még ekkor is körülbelül 50 millió forinttal a vagyonértékelésben megállapított érték alatti volt, "ráadásul a második fordulós tárgyalás során a befektető semminemű többletkötelezettséget nem vállalt, a polgári terminál hasznosításától gyakorlatilag évekre elzárkózott, az önkormányzatokkal konkrét együttműködést nem tervezett, a külső infrastruktúrafejlesztésben pedig szintén nem kívánt részt venni". Úgy véli, feltehető, hogy a döntéshozók az ismételt pályáztatás során "eredménykényszerben" jártak el, amikor mindezek ellenére eredményesnek mondták ki a pályáztatást.
A kormánybiztos hozzátette: tekintettel arra, hogy a korábban befizetett pályázati biztosítékon felüli vételárat a vevő nem fizette meg határidőig, a vagyongazdálkodási tanács a jogszabályok alapján - "amelyet külső véleményezőként a miniszterelnöki megbízott nem támogatott" - kimondta a szerződéskötés meghiúsulását. Az ügyben Budai Gyula hivatalának tudomása szerint az Ugarde Kft. polgári jogi igényének érvényesítésére jogi lépéseket tett, és keresetet nyújtott be az állammal szemben. "A hasznosítást mindenesetre a folyamatban lévő per egyértelműen befolyásolja, amely a pillanatnyilag is folyamatosan romló állapotú létesítmények értékének további csökkenéséhez, ezzel az esetleges későbbi értékesítés elnehezüléséhez vezet" - jegyezte meg Budai Gyula.
Forrás: MTI