Bárándy Gergely országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón azt mondta: az előterjesztő alkotmányügyi bizottság elnöke is elismerte, hogy az eljárási törvények módosítását az ügyészségen fogalmazták meg, így a vádhatóság lényegében megrendelte hatáskörének bővítését az Országgyűléstől.

A szocialista politikus idézte a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának állásfoglalását, amely szerint a jogszabály több ponton alkotmányellenes, és ezen Bárándy Gergely szerint az sem változtat, hogy egy zárószavazás előtti módosító indítványnak köszönhetően a védő a kiemelt ügyekben is minden esetben ott lehet a gyanúsított kihallgatásán, találkozásukat ugyanis az őrizet első 48 órájában továbbra is korlátozhatják.

"Ha a kihallgatáson az ügyvéd jelen lehet, mi szükség van erre a 48 órára? (...) Mi a fenét szándékoznak tenni ebben a 48 órában a fogvatartott gyanúsítottal?" - tette fel a kérdést.
Az ellenzéki képviselő kijelentette: azoknak az ügyészeknek, akik a javaslat megalkotásában részt vettek, el kell gondolkodniuk azon, alkalmasak és méltók-e arra, hogy egy demokratikus jogállam ügyészeként tevékenykedjenek. Hozzátette, hogy értesüléseik szerint az indítványt a legfőbb ügyész helyettese dolgozta ki.

Polt Péter legfőbb ügyésznek is el kell döntenie, hogy képes-e megőrizni az ügyészség függetlenségét, vagy "a Fidesz-kormány kiszolgálójává kívánja süllyeszteni" a testületet - fogalmazott Bárándy Gergely.

A törvénymódosítást összefoglaóan úgy értékelte: ismét eljön a "füstös kihallgatószobák, az arc felé fordított asztali lámpák, az asztalra tett lábú nyomozóügyészek és a kikényszerített vádalkuk" kora. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az alkotmány 1972 óta tartalmazza azt passzust, hogy a terhelteket a büntetőeljárás minden szakaszában megilleti a védelemhez való jog, ám a hétfőn elfogadott változtatások ezzel ellentétesek.

Az MSZP-s képviselő elmondta: ha az államfő aláírja az eljárási törvények nymódosítását, az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul.