Szél Bernadett félrevezetőnek nevezte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a tervezet a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét szolgálná. Úgy fogalmazott, hogy valójában a "munkavállalói jogok eltörléséről van szó".

Gyermekvállalás-ellenes változtatásnak nevezte, hogy a gyerekek hároméves kora helyett csupán a gyes végéig tarják fent az anyák munkajogi védelmét. Felhívta a figyelmet a tervezetnek arra a részére is, amelyik szerint ha egészségre nem káros munkakörbe helyezik át a várandós anyát, akkor ezzel elveszíti korábbi pótlékait. Ezt úgy értelmezte, hogy a várandós nőket érdekeltté teszik terhességük eltitkolásában, ami kifejezetten magzatkárosító hatású is lehet.

A nemek közötti esélyegyenlőség elleni támadásnak tartja, hogy a gyermeknevelésért járó pótszabadságot alapvetően a nők kapnák meg és külön kellene nyilatkozni arról, ha ezt az apa akarná kivenni vagy ha a szülők megosztanák.

Szél Bernadett azzal folytatta: az elképzelés csorbítja a nők jogait "és ki kell jelenteni azt is, hogy kvázi megérné a terhes nőket, illetve a kisgyermekes édesanyákat jogellenesen eltávolítani a munkapiacról". Ezt azzal magyarázta, hogy a jogellenes kirúgás kártérítését 18 havi távolléti díjban maximalizálnák, ami "egy egyszerű matematikai műveletté teszi, hogy megéri-e foglalkoztatni valakit vagy sem".

A szóvivő egyetlen pozitívumként említette, hogy jogi alapot teremtenének az úgynevezett job-sharing, vagyis az osztott munkavállalás létrehozásához.

Jó minőségű bölcsődei és óvodai ellátásra van szükség és fel kell ismerni, hogy a jól képzett fiatal nők munkaerő-piaci részvétele növeli az ország versenyképességét - hangoztatta Szél Bernadett.