A két repülőgép kedden este 7 óra 39 perckor szállt fel a Hualien városhoz közeli légi bázisról. A két repülő 13 perccel felszállás után tűnt el a radar képernyőjéről - közölték katonai források, azzal, hogy a baleset oka egyelőre ismeretlen. Jilan (Yilan) megyében, ahol robbanások hallatszottak, a kutatáshoz a hadsereg teljes helyi állományát kivezényelték; megtalálták a hegyoldalnak ütközött gépek roncsait és a pilóták földi maradványait.

A védelmi tárca legfrissebb tájékoztatása szerint mindkét gép a vietnámi háború korából való, az egyik egy RF-5-ös, a másik egy F5F típusú kétüléses gyakorló gép volt. "Ez a típusú repülőgép több mint 35 éve van rendszeresítve a légierőnél (…) s nem szeretnénk, ha velük repülő pilótáink az életüket kockáztatnák" - hangoztatta a védelmi tárca szóvivője, David Lo, utalva az F-5-ös flottára. Még megjegyezte: remélik, hogy az Egyesült Államok mielőbb eladja számunkra az F-16 C/D típusú vadászbombázókat.

Új kéne

Tajpej még 2007-ben jelentette be igényét 66 darab korszerű F16-os-ra, amelyek korszerűbb radarral vannak felszerelve, és hatásosabb fegyverzettel rendelkeznek, mint az F-16 A/B típusúak. Az üzletről szóló döntés épp aktuális Washingtonban, ezért Peking az utóbbi időben többször is nyomatékkal hangsúlyozta: rossz néven venné a fegyvereladásokat, s azzal fenyegetett, hogy ha azokra mégis sor kerül, a kétoldalú kapcsolatok sínylik meg a lépést.

Diplomáciai forrásokból úgy tudni, hogy az Egyesült Államok ezúttal nem akar kockáztatni, s az üzlettel nem fogja a legutóbbi, 6,4 milliárd dolláros fegyvereladásokhoz hasonló módon magára haragítani a kínai vezetést.

Kína, már megint

A Kínai Népköztársaság (KNK) területe részének tekinti Tajvan szigetét, s az "egy Kína" elv elismertetésével ezt fogadtatja el a KNK-val diplomáciai kapcsolatban álló összes országgal. Peking a tajvani fegyvereladásokat a belügyeibe való beavatkozásnak, biztonsági veszélyforrásnak tekinti.

A jelenleg Kuomintang-párti kormányzás alatt álló Tajvan és Peking között az utóbbi időben jelentős közeledés tapasztalható, elsősorban gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, kulturális és turisztikai területeken. Az elmúlt időben a tajvani kormányzat sem állt ki hangosan a fegyvervásárlás mellett, de - nem kis részben belpolitikai okokból - nem is állt el a szándékától.