Baka nem lehet a Kuria elnöke?

A tárcavezető a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a törvénybe - egy módosító indítvánnyal - a Magyar Bírói Egyesület javaslatára foglalták bele a kinevezés feltételéül az ötéves kötelező gyakorlatot. Szavai szerint a bírói testület nyolcéves szolgálati viszony előírását kezdeményezte, ehelyett a kormányoldal végül öt évet javasolt. A miniszterelnök-helyettes ezt helyes előírásnak nevezte, kiemelve, hogy annak hiányában ítélkezési gyakorlat nélküli vezetője is lehetne a Kúriának.

Baka Andrást - aki addig az MDF parlamenti képviselője volt - 1991-ben választották meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává. A nemzetközi bíróságnak 2008-ig volt tagja, az év áprilisában a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája lett.

Sólyom László 2008 áprilisában jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, de a parlament nem választotta meg. Az államfő 2009 májusában ismét őt jelölte, de a június 15-i szavazáson sem kapta meg a szükséges voksokat. Egy héttel később viszont a parlament 309 igen szavazattal, 36 ellenében főbíróvá választotta.

Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott sarkalatos bírósági törvény szerint a Kúria elnökét a parlament választja meg a minimum ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül kétharmados többséggel kilenc évre, a köztársasági elnök jelölésére.

A fideszes Papcsák Ferenc zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház úgy határozott, hogy a köztársasági elnök a Kúria elnökének személyére december 15-ig tegyen javaslatot, és őket a parlament még ebben az évben válassza meg.

A módosító indítvány alapján az év végéig a Legfelsőbb Bíróságot elnöklő Baka Andrást pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni.