Ha bárkit megkérdezünk, hogy miben hal meg a legtöbb férfi, mindenki rávágja, hogy infarktusban. Ha azt kérdezzük, mi a nők leghalálosabb betegsége, többen a rosszindulatú daganatokat említik, pedig a gyengébb nem halálozási statisztikájának első helyén is a szív-és érrendszeri betegségek állnak.

Sok nő kerül infarktus miatt kórházba, és Murray Mittleman vezetésével egy munkacsoport Bostonban azt vizsgálta, hogy a szívrohamot követően fogyasztanak-e alkoholt és ennek milyen hatása van későbbi sorsukra. Az közismert, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás kedvező hatású a szív-és érrendszerre, de a szívbetegség által már bizonyítottan érintett hölgyekre vonatkozó adatokkal a szakemberek nem rendelkeztek.

Az infarktust megelőző tényezőkre vonatkozó nagy amerikai tanulmány adataiból a kutatók kiemelték a kórházból hazaengedett nőbetegek további sorsát illető eseményeket. A vizsgálatban 64 szívgyógyászati intézet heveny infarktus miatt kezelt 1253 nőbetegének csaknem húsz év alatt bekövetkező halálozását írták össze.

A vizsgált személyek 61 százaléka nem fogyasztott alkoholt, 22 százalék hetenként átlag egyszer ivott egy italnyi szeszt, ami egy deci bornak vagy egy pohár sörnek felelt meg, hat százalék heti egy-három alkalommal ivott ennyi szeszt, 11 százalék heti három alkalommal, vagy még gyakrabban ivott ennyit.

A kutatók a statisztikai értékelés során figyelembe vették a nők társadalmi-gazdasági körülményeit, életkorát és egyéb adatait is és azok ismeretében számolták ki az alkohol fogyasztásától függő halálozás kockázatát. Meglepetésükre azt találták, hogy a halálozás esélye az alkoholt egyáltalán nem fogyasztókhoz képest 34 százalékkal volt kisebb azoknál, akik hetenként akár egynél is ritkábban, de ittak valamilyen szeszes italt.

A hetenként egy-három italt fogyasztók halálozási kockázata 35 százalékkal volt alacsonyabb, mint az absztinenseké, az ennél több szeszt fogyasztók is 29 százalékkal ritkábban haltak meg az infarktust követő korai években, mint azok, akik soha nem nyúltak a pohárhoz.