A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

Elemzők a negyedik negyedévre 0,7-0,8 százalék, a tavalyi egész évre 1,5 százalékos gazdasági növekedést vártak.

A GDP tavaly a harmadik negyedévben 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalék volt a növekedés.

Az előző év, 2010 negyedik negyedévében a GDP 1,9 százalékkal nőtt éves bázison, naptárhatás kiszűrésével és korrekciók nélkül is, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján pedig 2,5 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

A gazdasági növekedés 2010 egészében 1,3 százalék volt, szezonálisan és naptárhatással korrigálva 1,2 százalék, míg az előző évben, 2009-ben 6,8, illetve kiigazítottan 6,7 százalék visszaesést mért a KSH.

A tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó részletes adatokat a hivatal március 9-én teszi közzé.

Jobb, mint várták?

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a GDP elmúlt év utolsó negyedévi, és egész évi adatai is jobbak lettek, mint amit a piac várt.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta: a GDP-adatok jobbak lettek a vártnál, de a részletek hiányában egyelőre mélyebben nem lehet elemezni a folyamatokat. Úgy tűnik, hogy az adatok mögött egy kicsit csökkenő beruházási adat, stagnáló belső fogyasztás, és enyhén növekvő export húzódik meg. Várhatóan az utolsó negyedév belső tendenciái különböznek az egész éves folyamatoktól - húzta alá.

Megjegyezte, hogy az izgalmasabb az idei év alakulása lesz, különösen az eurózóna gazdasági visszaesése miatt. Az igazgató szerint azzal lehet számolni, hogy az első negyedévben komolyabban visszaesik a fogyasztás, és az sem kizárt, hogy az export is némileg csökken.
A BB Alapkezelőnél egész évre a magyar GDP 2 százalékos visszaesését várják az elemzők - mondta Duronelly Péter.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője kiemelte, hogy még az optimistának tekinthető várakozásoknál is erőteljesebben, 1,4 százalékkal nőtt a hazai GDP a tavalyi utolsó negyedévben. Pozitív meglepetés, hogy az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt a GDP, ami növelheti annak valószínűségét, hogy a hazai gazdaság elkerülheti a technikai recessziót, azaz két egymást követő negyedéves visszaesést - tette hozzá.

Suppan Gergely kifejtette: a negyedik negyedévben az ipari termelés gyorsult a harmadikhoz képest, míg az építőipar visszaesése markánsan lassult, így már jóval kisebb mértékben húzza vissza a gazdaságot.

Rámutatott: a tavalyi évben a mezőgazdaság húzta a gazdaságot, azonban jól teljesített az ipari export is. A negyedik negyedéves pozitív meglepetést a beruházások okozhatták, mivel a gépberuházások feltehetően továbbra is dinamikusan nőnek, miközben az építési beruházások visszaesése mérséklődött.

Az elemző szerint a kormányzati megszorítások és az adóváltozások miatt az idei első negyedévben csökkenhet a GDP negyedéves alapon, azonban a második negyedévtől már újra növekedésre számít, mivel egyrészt a német konjunktúra élénkülni látszik, másrészt elkezdődik a termelés a Mercedes kecskeméti üzemében.

A Nokia termelésének kiesése ugyan kissé fékezheti a növekedést, azonban mivel a legkisebb hozzáadott értékű összeszerelési tevékenységet telepítik át, miközben a termelés visszaesése már néhány éve tart, nem befolyásolhatja komolyabb mértékben a GDP-t.

Suppan Gergely szerint ellentmondásos a Malév hatása. Mivel a légitársaság üzemi szinten veszteséges volt, ezért aligha termelt pozitív hozzáadott értéket, így a vállalat megszűnése akár javíthat is a GDP-n. Ugyanakkor a tranzitforgalom kiesése, valamint a beszállítóknak adott rendelések kiesése negatív hatással is járhat, ám összességében azonban elhanyagolható mértékű ennek a GDP-re gyakorolt hatása.

A térségben a növekedési adatokról az elemző kifejtette: a cseh gazdaság hivatalosan is technikai recesszióba került, mivel a harmadik negyedéves 0,1 százalékos visszaesés után a negyedik negyedévben 0,3 százalékkal szűkült az előző negyedévhez képest, míg az éves növekedés 1,2 százalékról 0,7 százalékra lassult. A román gazdaság 0,2 százalékkal csökkent negyedéves alapon, míg az éves növekedés a várakozásoktól elmaradva 1,9 százalékra lassult a harmadik negyedévi 4,4 százalékról. A szlovák gazdaság azonban továbbra is egészségesen, 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévihez képest, így az éves növekedés 3,4 százalékra gyorsult az azt megelőző 3% százalékról.

Suppan Gergely végezetül kiemelte: az eddig megjelent adatok alapján a magyar gazdaság azon kevesek közé tartozik az Európai Unióban, ahol negyedéves alapon növekedés volt.