Az erszényes ördög vagy tasmán ördög kizárólag az Ausztráliához tartozó Tasmania szigetén él. A Sarcophilus harrisii hossza 57-65 centiméter, testtömege 4-9 kilogramm. Az 1990-es évek vége óta egy fertőzés útján terjedő arctumorbetegség mintegy 70 százalékkal csökkentette a populációt. Veszélybe került a faj fennmaradása, amely néhány évtizeden belül eltűnhet a Föld színéről. Az erszényes ördögök általában harapással adják át egymásnak a kórt, amely torz daganatokat okoz pofájukon. A tumor akadályozza az állatokat az evésben, így gyakorlatilag éhen pusztulnak vagy megfulladnak. A daganat emellett roncsolhatja belső szerveiket is.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói Janine Deakin vezetésével a tasmaniai ördög genomjának feltérképezése során arra a következtetésre jutottak, hogy esetükben a tumor igen lassan alakul ki, ezért könnyű tanulmányozni a rosszindulatú folyamatot.

"A tumor lassú fejlődése miatt modellként is szolgálhat a humán rosszindulatú folyamatok megismeréséhez. Az ember esetében a tumorok oly gyorsan változnak, hogy esélyünk sincs a folyamat mechanizmusának megismerésére. A mulasztást most a tasmaniai ördög segítségével pótolhatjuk" - emelte ki Janine Deakin.

A kutatócsoport azt találta, hogy a tumorban szenvedő tasmán erszényesek esetében a kromoszómák szignifikáns szakaszai "összekuszálódnak", mintha egy rosszul kirakott puzzle lenne.
"Különösen egy kromoszóma +kuszálódik össze+, ami azt jelenti, hogy a gének rossz egymásutánban sorakoznak" - fogalmazott Janine Deakin.

Korábbi amerikai vizsgálatok a tasmán ördög alacsony genetikai változékonyságára derítettek fényt, ami elősegítheti a faj rákos megbetegedésre való fogékonyságát.