Fontos Szerbia tagjelöltsége
Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint Magyarországnak is fontos, hogy Szerbia az EU tagjelöltje legyen, hiszen egy szomszédos országról van szó, ahol nagy számban él magyar kisebbség, továbbá az unió bővítési politikájának hitelessége miatt is lényeges ez a döntés.
2012. február 29. szerda 13:35 - HírExtra
Az államtitkár egy szerdai háttérbeszélgetésen az Általános Ügyek Tanácsának előző napi üléséről azt mondta, politikai szempontból "nagy hiba" lett volna, ha az EU tovább késlelteti az ügy tárgyalását.
Győri Enikő felidézte: a tagjelöltségi státus megadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges, az ülésen azonban Románia kételyeket fogalmazott meg a Szerbiában élő román kisebbség, a vlachok helyzetével kapcsolatban; további garanciákat tartott szükségesnek ahhoz, hogy a kisebbség jogait kellő védelmet kapjanak. Végül kompromisszumra jutottak: az uniós külügyminiszterek javasolják a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak, hogy erősítse meg Szerbia tagjelöltségét.
Az államtitkár áttörésnek nevezte, hogy a külügyminiszterek ülésén végül elfogadott dokumentumhoz nyilatkozatot is csatoltak, amely a Szerbiában élő kisebbségek tiszteletéről, védelméről szól. A nyilatkozatban foglaltak végrehajtását az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közösen ellenőrzi majd - közölte.
Mint mondta, ebben Magyarországnak komoly szerepe volt, mivel elkötelezett a bővítés mellett. A bővítés az EU "belső tartaléka, kiaknázatlan potenciálja", és biztonságpolitikai érdekek is fűződnek hozzá - mutatott rá. Hozzátette: az EU-nak már decemberben meg kellett volna adnia a tagjelöltséget Szerbiának, és azért is vették most ismét napirendre a kérdést, mert Orbán Viktor miniszterelnök is ezt sürgette.
Koszovóval kapcsolatban megjegyezte: az EU célja, hogy stabilitási és társulási egyezményt kössön az országgal.
Győri Enikő kiemelte: az ülésen szó volt általános gazdaságpolitikai kérdésekről is. Az EU az elmúlt két évben sikeres volt a gazdasági helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések meghozatalában, a bizottság idei gazdasági előrejelzése azonban még mindig nem túl kedvező. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ülésen téma volt a schengeni bővítés, amelyet Magyarország továbbra is támogat, hiszen - mint mondta - az EU politikájának hitelességét veszélyezteti, ha Bulgáriának és Romániának annak ellenére távol kell maradnia az övezettől, hogy teljesítette a csatlakozás feltételeit
Az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozója csütörtökön este kezdődik. Orbán Viktor szerda este részt vesz az Európai Néppárt elnökségi vacsoráján - közölte Győri Enikő.
Azzal kapcsolatban, hogy Európai Bizottság azt javasolta: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós támogatás folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit, az államtitkár kijelentette: nem helyes ilyen súlyú döntést egy "jövőre vonatkozó feltételezésre" alapozni, ráadásul olyan tagállammal szemben, amely "látványosan javuló adatokat produkál". Véleménye szerint ezzel a kilátásba helyezett szankció hitelessége is megkérdőjeleződik.
Az államtitkár szerint a bizottság döntése "nem kiegyensúlyozott, nem arányos", ezért Magyarország fontosnak tartja, hogy érveit megismertesse a többi tagállammal. Mint mondta, a kormány február elején döntött a szükséges kiigazító intézkedésekről, amelyekről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levélben tájékoztatta Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős uniós biztost, így a bizottságnak időben rendelkezésére állt minden információ.
Forrás: MTI