Az úgynevezett idegenhonos özönfajok komoly veszélyt jelentenek a biológiai sokféleség és a természeti erőforrások szempontjából. Európában jelenleg 16 ezer idegenhonos fajt tartanak nyilván.

A most működésbe hozott információs hálózaton (European Alien Species Information Network, EASIN, http://easin.jrc.ec.europa.eu/) olyan kérdésekre lehet választ kapni, mint például hogy hány, a régióban nem őshonos növényfaj található az Alpokban, mely állatfajok terjedtek el, vagy mely állatfajokat terjesztettek el szándékosan a Dunában, mekkora fenyegetést fognak ezek jelenteni a helyi vadvilágra nézve.

Az EASIN megkönnyíti az idegenhonos fajok feltérképezését és osztályozását azáltal, hogy több mint 40 online adatbázis bejelentett adatait rendszerezi. A dinamikusan frissített webes szolgáltatásoknak köszönhetően a felhasználók megjeleníthetik és térképen is megnézhetik az idegenhonos fajok európai eloszlását, és különböző kritériumok alapján szelektálhatják azokat.

Az EASIN gerincét képező, 16 ezer fajt tartalmazó katalógus az online és a tudományos szakirodalomban hozzáférhető adatok összegyűjtésével, ellenőrzésével és egységesítésével jött létre.

Az EASIN felhasználói az idegenhonos fajokról szóló, földrajzi referenciákkal ellátott információkat az alábbi online adatbázisokból hívhatják le és jeleníthetik meg térképen: Global Biodiversity Information Facility (globális biodiverzitási információs eszköz, GBIF), Global Invasive Species Information Network (az idegenhonos özönfajok globális információs hálózata, GISIN) és a Regional Euro-Asian Biological Invasions Centre (regionális eurázsiai biológiai inváziós központ, REABIC). A hálózat az elkövetkező években további adatszolgáltatókkal fog bővülni. A szolgáltatások ingyenesen használhatók, az adatok tulajdonjoga azonban a forrásé marad, amelyet az EASIN megfelelően idéz és linkel be.

Az idegenhonos özönfajok valamennyi fontos rendszertani csoportban fellelhetők, így a vírusok, gombák, algák, mohák, páfrányok, magasabb rendű növények, gerinctelenek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak és az emlősök között is. Át tudják alakítani az ökoszisztémák szerkezetét és fajösszetételét, az őshonos fajok vissza- vagy kiszorítása révén. Az emberi egészséget érintő költségek közé tartozik a betegségek és az allergének terjedése, a gazdaságnak pedig a mezőgazdaságban és infrastruktúrában okozott károk jelentenek költségeket. A környezetkárosodás az őshonos fajokban esett helyrehozhatatlan kárban, az ökoszisztémák és az azokat alátámasztó biológiai sokféleség károsodásában mutatkozik meg.

A becslések szerint az európai környezetben azonosított idegenhonos fajok 10-15 százaléka terjedt el és okozott környezeti, gazdasági, illetve társadalmi károkat. Az olyan fajok, mint a kaukázusi medvetalp, a jelzőrák, a vándorkagyló és a pézsmapocok, hátrányosan hatnak az emberi egészségre, jelentős kárt okoznak az erdőkben, a terményekben és a halállományban, és a vízi utak elzáródását okozzák. A japán keserűfű például gátolja a többi növény növekedését, kiszorítja az őshonos növényeket, és komolyan károsítja az infrastruktúrát. Tanulmányokban igazolták, hogy ez a növény önmagában évente 205 millió euró összegű kárt okoz Angliában, Skóciában és Walesben.