Kérdésözön Lázárra
Magyarország az Európai Unió biztonságos országai közé tartozik, nincs kitéve terrorveszélynek, nem fenyegeti az állampolgárokat külföldről érdemi veszély - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt, kedden.
2012. szeptember 25. kedd 14:01 - HírExtra
Az Információs Hivatalt (IH), azaz a polgári hírszerző szolgálatot szeptembertől felügyelő államtitkár testületi meghallgatásán arról beszélt, a szervezetet soha nem érte az a vád, hogy politikai megrendeléseket teljesített volna, az IH az elmúlt 22 évben távol tudta magát tartani a "politikai cselszövések világától".
Közölte azt is, szerinte a nemzetbiztonsági törvény módosításának nem jött el az ideje, az erre való törekvések legitimek ugyan, de nem kiforrottak. Fontosnak tartja ugyanakkor a belső ellenőrzés megerősítését - jelezte Lázár János. Kérdésre ugyanakkor arról beszélt, hogy szakmai álláspontja szerint az IH-nak saját belső ellenőrzési rendszerre van szüksége.
Az IH felügyeleti helyéről a jelenlegi rendszerben azt mondta, az teljes egészében megegyezik a német modellel, azzal, hogy a polgári hírszerzés mellett a katonai hírszerzést is a kancelláriai hivatal felügyeli. Elmondta, az ország pénzügyi függetlenségének a biztosítása különleges figyelmet, fokozott munkamennyiséget jelent a jövőben is az IH számára. Jelezte, ezért javaslatot tesz arra, hogy az IH a szükséges pénzügyi eszközöket "az új tipusú feladatokhoz" megkapja.
Utalt arra, hogy az IH költségvetése 7,5- 8 milliárd forint között mozgott az elmúlt években. Ez szavai szerint a jelenlegi tevékenységet fedezi, de ha magasabb színvonalú munkát és komolyabb teljesítményt várnak el a szervezettől, akkor ahhoz több pénzre lesz szükség. Hozzátette: magasan képzett munkaerőre van szükség, és technikai-technológiai fejlesztés is szükséges.
Elmondta azt is, az IH kiemelt feladatai között szerepel az ország energiabiztonságára való különleges odafigyelés. Ezzel összefüggésben Magyarország egyik legsúlyosabb kérdésének mondta, hogy 2015-ben lejár az ország gázbeszerzési szerződése. Lázár János fontos kérdésének mondta még az IH nemzetstratégiai feladatait.
Közölte, a kettős állampolgárság bevezetése komoly feladatot és felelősséget jelent a nemzetbiztonsági szolgálatok számára, hiszen magyar állampolgárok érdekeit kell a határon túl védeni, a környező országokkal való partneri viszony tiszteletben tartása, megtartása és építése mellett.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-re várhatóan (a jelenlegi 320 ezerről) 500 ezerrel nő a Kárpát-medencében a magyar állampolgárok száma, és ez komoly többletfeladatot és felelősséget ró az IH-ra. Az államtitkár szerint egy olyan választási eljárási rendszert kell kialakítani, ami a legkisebb kockázatot jelenti majd a határon túli magyar állampolgároknak, ezért szavai szerint a feliratkozás ebben a körben elkerülhetetlen, ahogy a levélben szavazás intézménye is.
Képviselői kérdésekre kitért az azeri kiadatási ügyre, illetve annak visszhangjára is. Megismételte a kormány korábbi álláspontját, és utalt arra is, hogy a 2004-ben történt brutális gyilkosság óta a mindenkori azeri kormány folyamatosan kérte Magyarországtól az azeri katona kiadatását, így a jelenlegi kormánytól is.
Lázár János szerint az azeri kiadatásról hozott döntés egyetlen magyar állampolgár számára sem jelentett valós biztonsági kockázatot. Úgy fogalmazott, "mi az örményekkel 600 éve élünk együtt itt a Kárpát-medencében, nem gondolhatja bárki is komolyan, hogy lenne olyan felelős politikus Magyarországon (...) aki a magyarországi (...), vagy a történelmi Magyarország területén élő örmény közösség legitimitását (...) megkérdőjelezte volna, vagy meg akarta őket bármilyen formában is bántani, szó nincs erről".
Az államtitkár ellenzéki képviselőkre utalva ugyanakkor azt is mondta, "örmény jogvédőként fellépni hirtelen olyanoknak, akik az örményekről semmit nem tudnak (...) az minimum politikai akció (...) és nem hiteles". Lázár János kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Grúziába utazik, ahol 300 ezer örmény él.
Az államtitkár úgy vélte: kiderül, hogy a kormányfői látogatást az örmény közösség hogyan "reagálja le".
Harangozó Tamás (MSZP) szerint Lázár János szavai világossá tették egyebek mellett azt, hogy minden egyes biztonsági és diplomáciai kockázat világos és egyértelmű volt minden kormánytag előtt, és ennek tudatában született meg a döntés. A kérdés szerinte már csak az, hogy mit kapott ezért cserébe Orbán Viktor, de szerinte ez előbb-utóbb úgyis kiderül.
Forrás: MTI
A bíróság hivatalból tudja a jogot. De melyik bíróság, melyik jogot?
Ott kezdeném, hogy olvasói levelet készültem írni a HVG augusztus 11.-i száma 73. oldalán (vélemény) A bíró és a korrupció cikk kapcsán. (a cikk szerző
je Hoós Tibor bíró) Az alábbiak elolvasása után ki-ki mag döntse el, hogy mi jár a bíróknak.
De mégis ott kezdem - a bíró és a korrupció témára/tényére később térek ki -, hogy feltűnően gyorsan születtek ítéletek a bírók perében, ugyanis ezen bírók előtt folyó eljárások esetenként 10 éven túl is elhúzódnak, és a nemzeti vagyon illetve az állampolgár érdekében folyó perben soha tolvajokat marasztaló ítélet vagy a sértett kiszolgáltatott állampolgár javára kedvező ítélet nem született részükről.
Nem túl régen történt, mégis mintha a feledés homályába merült volna már, hogy dr. Ravasz László bíró tényfeltáró nyilatkozataiban bemutatta a kommunista népbíróság, azaz állampárt bíróságának törvénysértő, korrupt, koncepcionális, bűnszervezetben elkövetett maffia típusú működését. Nem egyedül tette meg ezt a szegedi bírótársain túlmenően Bódis Éva, a Fővárosi Bíróság bírája is ekként nyilatkozott.
Az egyszerű, megvezetett állampolgárok megtévesztése olyan mértékű, hogy saját, lassan már reménytelen sorsa helyett az elbocsájtott bírók és az áthelyezett rendőrök sorsáért aggódik. Nem tűnik fel senkinek, hogy micsoda jogosulatlan gazdasági előnyhöz jut az a kommunista 62 év feletti személy - mert ha nem lenne kommunista, nem lehetne bíró - aki egy átlag magyar állampolgárhoz képest százezrekkel többet visz haza 70 éves koráig, mint az a 62 éves polgártársa, aki lehet, hogy 10 éve már előnyugdíjas vagy szociális segélyen tengődő illetve ellátatlan, esetleg már hajléktalan. Nehogy valaki azt higgye, hogy ezek a 62 év feletti vagy akár alatti bírók bele szakadnának a munkába. Következmények nélkül marad az is, ha soha nem ér egy-egy ügynek a végére.
Ezek a személyek a társadalmi hierarchiában igen magasan helyezkednek el, és még ruhapénzt is kapnak, pedig még a nadrágjuk ülepe sem fényesedik ki, azt is megvédi a talár. Ezeknek a bíróknak nem társadalmi megbecsülés jár, hanem nálunk életfogytiglani, Kínában és az USA-ban kivégzés. 30 éves regnálásuk alatt a magyar hatalmi elit 250 milliárd dollárt utalt ki offshore számlákra, a nemzeti vagyon és a tíz-millió magyar állampolgár terhére/vesztére, mert nem csak a rendőrök és az ügyészek, hanem a bírák szemlehunyására - sajnos nem őrökre - is szükség volt ahhoz, hogy ezt következmények nélkül megtehessék.
Rátérve a Hoós Tibor A bíró és a korrupció című írására, felháborítónak tartom, hogy el akarja sütni, hogy csak a felszámoló bíró korrupt, és annak sem mindegyike. (Nincs szükség bírák beismerő vallomására az ügyben, mivel Hoós úr is kiválóan tudta, hogy inflagranti tettenérés történt. Több száz oldal NBH-s lehallgatási jegyzőkönyv (KNYFÜ Nyom. 396/2003, SZNYÜ Nyom. 1/2010) bizonyítja, hogy a kecskeméti dr. Varga Miklós felszámolási bírót, a Bács-Kiskun Megyei bíróság elnökhelyettesét szarrá vesztegették a felszámolók, mely a mai napig következmények nélkül maradt, idáig megúszta a disznó.) Ugyanis a felszámolási eljárások tipikus velejárója, hogy a felek beperlik és feljelentik egymást, és nagy számban indulnak büntető és polgári peres eljárások (a korrupt felszámolók is taktikából számtalan aktív, passzív pert indítanak, hogy el tudják húzni a felszámolási eljárásokat, mert per esetén nem kell betartaniuk az 1 illetve a 2 éves befejezési határidőt).
Ezen eljárások szinte kivétel nélkül a nagy számuk ellenére is mindig, az adós illetve a hitelező marasztalásával zárulnak. A felszámolók és a tőlük a felszámolási eszközvagyont megvásárló Csányik és más oligarchák ezekből a perekből érdekes módon mindig győztesként kerülnek ki. Egyik kommunista bíró sem talált semmi kivetnivalót abban, hogy a fenti ügyszámmal érintett menekülési értéken 922 millió forintot érő felszámolási vagyontömeget a jelenlegi belügyminiszter 80 millió forintért vehette meg úgy, hogy a másik cége ebből még 30 millió forintot őrzés-védelmi célra vissza is kapott.
A fentiekből pedig az következik, hogy vagy a felszámolási bíró osztja meg a vesztegetési pénzét a polgári és büntető szakos bírótársaival, vagy őket is közvetlenül fizeti le a Magyari féle szecus horda. Úgy ám kedves Hoós úr, a tisztességes bíró olyan ritka lehet, mint a fehér holló, de sajnos mint a példa mutatja, a fehér holló sem vájja ki a fekete holló szemét, mert a bíró is egy szemét. Azért minden bíró szemét, mert biztosan minden bíró olvas újságot vagy hallgat rádiót, esetleg néz tévét, de ha azt sem akkor a bírósági folyosói pletykákból tudja, hogy szinte rajta kívül minden bíró korrupt, mint az „állat”, és bűnösök között cinkos, aki néma.
Borbély József (a szerző nem bíró, kormányzó és a közélet tisztaságáért is küzdő Tiszta Energiával Magyarországért Párt elnöke, és azért ő a kormányzó, mert ő érte tetten a hordát, szerezte meg a bizonyítékokat, melyek mennyisége elérte a kritikus tömeget, ezáltal a rendszer és a kommunizmus megbukott, a Szent Korona akarata érvényesül)