Gondok az atomerőműveknél
Súlyos hiányosságokat tárt fel az Európai Unióban (EU) működő atomerőművekben elvégzett célzott biztonsági felülvizsgálat (CBF) - stresszteszt -, amelyet a fukusimai atomkatasztrófa miatt rendeltek el - írta hétfőn a Die Welt.
2012. október 1. hétfő 10:47 - HírExtra
A német lap az Európai Bizottság (EB) jelentését idézve azt írta, hogy "gyakorlatilag valamennyi" atomerőmű biztonságán javítani kell. A vizsgálat összesen több száz hiányosságot mutatott ki, ezek kiküszöbölésére 10 és 25 milliárd euró közötti összeget kell fordítani. A legtöbb problémát a franciaországi létesítményeknél tapasztalták.
Az 1986-ban történt csernobili atombaleset után Európában szigorították az atomerőművekre vonatkozó biztonsági előírásokat, ezeket azonban 26 év alatt sem sikerült maradéktalanul teljesíteni - állapította meg a bizottsági jelentés. A felülvizsgálatot a Japánban fekvő fukusimai atomerőműben 2011 tavaszán történt baleset után rendelték el. Az EB szerdán mutatja be a vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentést.
Az EU 14 tagországában működik atomerőmű. Az összesen 68 létesítményben együttvéve 134 reaktort üzemeltetnek.
A paksi atomerőműben a magyar Országos Atomenergia Hivatal 2011-ben végzett biztonsági ellenőrzést az EB kritériumai alapján, majd 2012 tavaszán nemzetközi felülvizsgálatot tartottak uniós szakértőkkel. A hivatal egy idén júliusban kiadott közleményben azt írta: a kölcsönös nemzetközi felülvizsgálat során megállapították, hogy a magyar felülvizsgálat és az arról készült jelentés kellően alapos. A nemzetközi felülvizsgálat során nem tártak fel olyan biztonságnövelési lehetőséget, amelyet a hazai szakemberek ne vettek volna figyelembe, az elhatározott intézkedéseket pedig megfelelőnek tartották.
Forrás: MTI
Paks(atom) már a múlté, a jövő Gádorosé(gőz).(Fukushima, Csernobil)
Tiszta Energiával Magyarországért Program lehetséges Operatív megvalósítása
TEMPlOm
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Vén István úr által a nagy entalpiájú geotermikus
tározók hasznosítása tárgyában benyújtott energetikai koncepciót véleményezésre megküldte a Magyar Állami Eötvös Lóránt Geofizikai Intézethez. Dr. Fancsik Tamás igazgató úr a mellékelt válaszlevelében a következőképpen foglalta össze a válaszát: „A beadványban megfogalmazott felvetés, amely a szóban forgó földhő hasznosítás hazai potenciális lehetőségeire világít rá, megalapozott.” Bővebben: http://www.tempohirek.com/news.php?readmore=542
Előzmények
Vén István még az 1957-61-es börtönévek alatt Buda Ernőtől, a MASZOLAJ Rt. ugyancsak fogságban lévő főmérnökétől szerzett tudományos, műszaki információkat a nagy entalpiájú geotermikus mezők létezéséről. Az 1981-ben megfúrt NSZ3-as termálkútról pedig 1992-ben Dr. Stegena Lajos akadémikus és Dr. Csaba József geológus révén jutott részletes információkhoz.
Az előbbiek alapján 1992-ben vállalkozásba kezdett az NSZ3-as kút hasznosítására, illetve ezen keresztül a teljes hazai áramtermelés forrásoldalának geotermikus energiából történő ellátására Békés és Csongrád megyék térségében (Gádoros, Fábiánsebestyén).
Vén István korábbi cége a víz-abszorbciós levegőszeparátor megnevezésű találmányával összefüggésben 1990-ben 20 millió forint termelési hitelt kapott a tervek megvalósításához.
A szükséges további forrásokat a kárpótolt társaitól szerezte meg oly módon, hogy kárpótlási jegyeket vásárolt 20% előleg és a fennmaradó részre halasztott fizetési konstrukcióval. A kárpótlási jegyeket értékesítették, és a befolyt összegből az NSZ3-as kutat és kb 200 000m2 üzemi és védőterületét előszerződéssel megvásárolták a Gádoros önkormányzatától. A beruházáshoz tartozóan Nagyszénáson további 6000 m2 épületingatlant (üzemcsarnokok, kastély épület) és 170.000m2 közművesített ipari területet szereztek meg az Első Magyar Geotermikus Villamos-erőmű Kft és az ügyfelek között létrejött „Hitelfedezeti Megbízás” nevű szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésének fedezetéül, hozzávetőleg 4 milliárd Ft újrapótlási értékben.
A Gádorosi Önkormányzat a főldhivatali eljárások késedelme miatt az előszerződésben vállalt kötelezettségét, - hogy kialakítanak a kút körül egy 20 hektáros védőterületet szerződés véglegesítésére és hogy Vén István javára bejegyezzék az 1/1-es tulajdonjogát – időben nem teljesíthette. A Gádoros 0106/7 Hr.sz.-ú ingatlan csak több év elteltével került az apportálással megbízott Vén István feltaláló nevére.
Nagyszénáson pedig az Október 6 Szövetkezet vezetői tévesztették meg Vén Istvánt a tulajdonjog időbeni rendezése vonatkozásában. Ezek az ingatlanok 2002-ben kerültek végrehajtási joggal terhelten, részlegesen átadásra.
A még 1993-ban megvásárolt ingatlanok tulajdonjoga bejegyzésének elmaradása az apportálás és ebből adódóan az EMGV Kft fizetési késedelmét eredményezte.
A hozzávetőlegesen 1 hónapos fizetési késedelemre és a MOL Rt-nek az NSZ3-as termálkút tulajdonjogára vonatkozóan tett hamis tanúzása alapján Vén Istvánt 1994. március 19.-én Gádoroson a tulajdonjog bejegyzésének ügyintézése közben letartóztatták, előzetesből 1995. június 6.-án szabadult. 1995 szeptemberében azonban 9 év börtönre ítélték „csalás” vádjával.
Az illegalitásba vonult feltaláló azonban az 1996. október 1-jén a gádorosi ingatlanra és vele együtt a termálkútra bejegyzett tulajdonjogi határozaton észlelte, hogy az ingatlant a MOL Rt bányaszolgalmi jogával közokirat-hamisítással megterhelték. A tulajdonos kezdeményezésére azonban a földhivatal a bejegyzést törölte (ezzel elismerte a bűncselekmény elkövetésének tényét!), és a bányaszolgalmi jogot visszajegyezte az eredeti jogosult Kőolaj Kutató Vállalat (Szolnok) javára, amelyet ekkor már privatizált az arab tulajdonosa. A történethez tartozik, hogy a MOL Rt ebben az időben 5 milliárd Ft értékű fúrási tevékenységet rendelt meg a már Kőolaj Kutató Rt-nek nevezett vállalatnál. 1997. június 23.-án, néhány héttel az ingatlan nyilvántartás közhitelességének helyreállítását követően azonban a MOL Rt zsarolási potenciálja érvényesült, és a két cég megállapodás kötött a bányaszolgalom jogutódlásáról a MOL Rt javára. A valótlan tartalmú magánokirat felhasználásával a MOL Rt elérte, hogy az NSZ3-as termálkútra és az azt lefedő 200.000 m2 védőterületére a MOL Rt bányaszolgalmi joga kerüljön bejegyzésre. A különösen jelentős értékre elkövezett csalás és közokirat-hamisítás tárgyában tett tulajdonosi feljelentések nem vezethettek eredményre, mert a sértett perjogának érvényesítését az eljáró ügyészségek és bíróságok bűnpártoló módon rendre megakadályozták. Ezt követően 1997 őszén a feltalálót újból letartóztatták, és csak 2001 őszén szabadult.
Így került sor a befektetői szándékok érdekmúlására, és idővel a teljes ingatlanvagyon elárverezésére.
A probléma pénzügyi rendezése a MOL Rt törvénysértően bejegyzett bányaszolgalmi jogának törlésével megalapozott kártérítési per keretében történhet a feltaláló követelése 20 milliárd forint.
A feltaláló rendelkezik a tárgykörben kiadott szakhatósági véleményekkel és engedélyekkel, az azokat előkészítő dokumentációkkal, amelyeknek aktualizálása jelentős idő és költségmegtakarítással jár.
Megvalósítás
A fent hivatkozott Geofizikai Intézet által készített szakvéleményben javasolt komplex kutatási program – nyilván Vén István úr beadványa sem tartalmazta, hogy a kutatások javarészt még azt megelőzően befejeződtek, mielőtt sok évtizeddel ezelőtt az NSZ3-as kutat Nagyszénáson megfúrták, ezért a szakvélemény 4. oldalán szereplő első fázis már elkészült – már szinte befejezettnek tekinthető. A második lépésként javasolt zászlóshajó projekt első és legfontosabb fázisa, az NSZ3-as kút megfúrásra került korábban, mely kút paraméterei ismerten kiválóak, mind a hőfok, a vízhozam illetve a nyomás és a fluidum tekintetében. Ezért a szakvélemény 3. oldalának 5. sorában szereplő várható beruházásként megjelölt 7-9 Mrd forint töredékéből megvalósítható az első nagy entalpiájú geotermikus 5 MW-os helyett 10 MW-os villamos-erőmű.
Tempo híroldala - Hírek: 543.) Vissza a jövőbe...