Május végi látogatásai után szeptemberben újabb villámkörutat tervez a brit miniszterelnök az Európai Unió több országában, hogy támogatást szerezzen a kormánya által szükségesnek tartott brüsszeli reformokhoz - írta a The Times kedden.

Kisebbekkel kíván tárgyalni

A tekintélyes konzervatív napilap úgy tudja, hogy David Cameron ezúttal kisebb országokat keres fel. Május végén Németországba, Franciaországba, Olaszországba és Lengyelországba utazott, hogy a London által szorgalmazott változtatásokról tárgyaljon. Az újabb diplomáciai offenzívára a The Times értesülései szerint még a brit Konzervatív Párt október 4-én kezdődő manchesteri kongresszusa előtt sor kerül, de hogy a villámkörút pontosan mikor lesz, és David Cameron mely országokat keresi fel, egyelőre nem tudni. A kormányfő szóvivője közölte, hogy még nincs végleges döntés a körútról.

A The Times úgy tudja, vezető tory politikusok tájékoztatást várnak Camerontól arra vonatkozóan, hogy milyen haladást ért el London és Brüsszel viszonyrendszerének átalakítása ügyében. A kormányfő hivatala azonban egyelőre tartózkodik attól, hogy részleteiben nyilvánosságra hozza a tárgyalások alapját képező "kívánságlistát", mert attól tart, hogy ezt aztán pontról pontra számon kérnék a miniszterelnökön. David Cameron május végén azt mondta, hogy igyekezett olyan célokat kijelölni, amelyek elérhetők, és kerülte az olyanokat, amelyeket lehetetlen lenne teljesíteni.

Annyi ismert, hogy a tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása áll.

Komoly következményei is lehetnek?

A brit kormány ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani uniós szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.

Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben, de minden bizonnyal már jövőre népszavazást tartanak az ország európai uniós tagságáról. A brit választók a tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-ban vagy az unión kívül akarják-e tudni hazájukat.