A Scotland Yard főparancsnoka, Bernard Hogan-Howe és Sadiq Khan, a brit főváros polgármestere szerdán közölte, hogy az intézkedést a közelmúltban más európai országokban történt támadások, többek közt a 84 halálos áldozattal járó nizzai merénylet nyomán rendelték el.
Bernard Hogan-Howe hangsúlyozta, hogy nincsenek titkosszolágati értesüléseik küszöbönálló terrortámadásról, de "látták", mi történt Nyugat-Európában. Példaként Németországot, Belgiumot és Franciaországot említette, hozzátéve, hogy "bolondok lennének", ha figyelmen kívül hagynák az ott történteket. Mint mondta, fontos, hogy veszély esetére a rendőröknél legyen fegyver. A főparancsnok szerint olyan erőkről van szó, amelyeket úgy képeztek ki, hogy szembe tudjanak szállni terroristákkal.
A londoni rendőrség már januárban bejelentette, hogy hatszáz fővel 2800-ra növeli fegyveres erőinek számát. A megkülönböztetés azért fontos, mert Nagy-Britanniában rendszerint a rendőrök többsége nem visel fegyvert.
A szerdai bejelentéssel kapcsolatban Sadiq Khan azt mondta: "fontos biztosítani a londoniakat arról, hogy a rendőrség, a biztonsági szolgálatok, mindnyájan megtesszük, amit kell, hogy biztonságban legyenek". Ő is hangsúlyozta azonban, hogy a terrorfenyegetettség szintje nem változott.
Nagy-Britanniában jelenleg a második legmagasabb készültségi fokozat van érvényben, amely a hivatalos meghatározás szerint súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen.
Ezt a készültségi fokozatot a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe, azzal az indokkal, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet tevékenysége.
Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket. Ezt a készültségi szintet azonban a legutóbbi franciaországi és belgiumi terrortámadások után sem léptették életbe.
