A miniszter a migrációs válsággal kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország kvóták helyett három összetartozó intézkedést javasolt. Először is a határok szigorú ellenőrzését, mert elfogadhatatlan, hogy "százezrek illegálisan átlépjék határainkat". Másodszor támogatni kell a válságövezetekkel határos országokat, Törökországot, Libanont, a kurd területeket és Jordániát; "ebben van a mi felelősségünk", a menekülteket "nem kell beengednünk országunkba", de segíteni kell a legtöbb terhet viselő országokat - mondta Szijjártó Péter.




    Arra a kérdésre, miért nem lehetséges néhány menekült befogadása humanitárius okokból, azt mondta: ha a menekültek Európába jönnek, akkor "soha nem térnek vissza hazájukba", viszont ha a hazájuk közelében élhetnek, akkor visszatérnek.

A harmadik ügy

    A harmadik intézkedés a fejlesztési támogatások rendszerének átalakítása. Az EU milliárdos fejlesztési segélyeket ad országoknak, amelyekből elmenekülnek emberek, és a legtöbben nem olyan térségből érkeznek, ahol háború dúl vagy üldöztetés fenyeget. Ezért feltételekhez kell kötni a támogatásokat, a kormányok csak akkor kaphatnak fejlesztési pénzeket, ha gondoskodnak arról, hogy az országból ne menekültjenek el emberek.

    Arra a felvetésre, hogy esély mutatkozik a munkaerő-piaci és demográfiai gondok egy részének megoldására egyértelmű bevándorlási szabályok révén, Szijjártó Péter kiemelte: "nem gondoljuk, hogy ezeket a problémákat megoldjuk nagyobb bevándorlással", Magyarország az alacsony születési ráta problémáját egy jobb családpolitikával oldja meg.

    Dél-, Közép-, és Kelet-Európában feszült a munkaerő-piaci helyzet, helyenként 30 százalék feletti a munkanélküliség, újabb problémák okozása helyett ezzel kell foglalkozni - tette hozzá.
    Amikor európai országok azt mondják, hogy a migráció jó dolog, "mi azt mondjuk, hogy sorry, mi nem hiszünk ebben" - mondta Szijjártó Péter.



Az oroszok és mi

    A miniszter az Oroszországhoz fűződő viszonyról szólva kiemelte, hogy Magyarországnak közép-európai országként nincs más választása, mint hogy "pragmatikus" hozzáállással igyekezzen "jól kijönni" Oroszországgal. Mint mondta, "sok szempontból függünk az oroszoktól", ezért "beszélnünk kell velük".  Továbbá "a történelem megtanította nekünk, hogy az Európa nyugati és keleti része közötti konfliktusokat mindig az olyan közép-európai országok szenvedték meg különösen, mint Magyarország" - hangsúlyozta.

    A felvetésre, hogy vezető uniós politikusok a szíriai Aleppó bombázásával kapcsolatban a szírek és oroszok kegyetlenkedéséről beszélnek, Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem kívánja kommentálni ezeket a kijelentéseket. Hozzátette: Európa érdeke, hogy helyreálljon a béke Szíriában, és ezt a mostani helyzet alapján nem lehet Oroszország nélkül elérni.



Hálásak vagyunk

    Szijjártó Péter az ukrán válság rendezésére tett német-francia erőfeszítésekről elmondta, hogy Magyarország "nagyon hálás", különösen Angela Merkel német kancellárnak. Magyarországot az Ukrajnában élő 150 ezer magyar révén közvetlenül érinti a konfliktus, ezért "száz százalékosan" támogatja a kancellárnak a minszki megállapodások teljes körű végrehajtására irányuló stratégiáját.

    A kérdésre, hogy megosztja-e Európát Ukrajna kérdése, az válaszolta, hogy megosztottságot nem tapasztal, de Oroszország szerepéről vannak eltérő értékelések. A magyarok nem érzik úgy, hogy Oroszország közvetlen fenyegetést jelent, de tiszteletben tartják, hogy Lengyelországban vagy a balti országokban másként ítélik meg a helyzetet, és orosz agressziótól tartanak - hangoztatta Szijjártó Péter.