Bodnár Zoltán szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, a maastrichti szerződés és az Európai Központi Bank (EKB) statútumának rendelkezései rögzítik, hogy a központi bankok közvetlenül nem finanszírozhatják az államháztartást.
Az MNB alapítványok azonban jegybankpénzt kaptak alapítói vagyonként és ezt közvetlenül az államháztartás finanszírozására használták fel, amikor kincstárjegyet vásároltak előle - emelte ki a liberálisok ügyvivője.
Rosszhiszemű volt
Kijelentette, abból, hogy az MNB minden eszközzel megpróbálta titokban tartani az alapítványok működésének részleteit, következtetni lehet arra, hogy az alapítványok működése "rosszhiszemű" volt és "a szabályok tudatos megsértésére irányult". Emellett, "erős a feltételezés", hogy az Európai Központi Bankot sem tájékoztatták kellő részletességgel az alapítványok működéséről - tette hozzá.
Bodnár Zoltán elmondta azt is, hogy az MNB nem hivatkozhat arra, hogy az alapítványok elkülönült jogi személyek, amelyekhez semmi köze sincsen, mert az alapítványok felett közvetlen befolyást gyakorol az MNB, sőt van olyan alapítvány is, amelynek kuratóriumi elnöke Matolcsy György, az MNB elnöke.
Az ügyvivő közölte, a szabályszegés következménye kötelezettségszegési eljárás lehet, ami "rendkívüli módon" rombolná az MNB egyébként is "megtépázott presztízsét". Ezen kívül pedig hatással lehet a 2014-16 közötti államadósság statisztikájára is, ugyanis az alapítványoknál lévő összeget adósságnövelő tényezőként lehet figyelembe venni. Ha ez megtörténik, akkor magasabb lesz a GDP arányos államadósság az előzetesen bejelentettnél, ennek eredményeképp pedig a kormány megsértené az államadósság csökkentésére vonatkozó alaptörvényi rendelkezést - fűzte hozzá.
