A TOPTALQ átfogó médiafigyeléssel támogatott elemzése szerint az amerikai elnökválasztás a gyakorlatban is rávilágított erre a jelenségre.

Az emberek többsége csupán közösségi oldalként gondol a Facebookra, holott az az elmúlt években a legnagyobb befolyású online médiafelületté nőtte ki magát. A weboldal majd’ kétmilliárd felhasználójának többsége innen szerzi a világról szóló információinak jelentős részét, és az itt közzétett hivatkozásokat követve tájékozódik.



Mindenkinek más a valóság

A Facebook által sikerre vitt közösségi szerkesztési elv lényege, hogy az oldalán minden egyes felhasználó mást lát és elsősorban olyan tartalmakhoz kap hozzáférést, amelyek vagy a hozzá közel álló személyektől származnak vagy magának a felhasználónak korábbi internetes magatartásán alapulnak.

A közösségi tartalomszerkesztés (facebookos) logikája így alakítja ki az úgynevezett „tartalmi buborékokat”, amik ugyanazon témában akár egyénenként radikálisan eltérő képet is közvetíthetnek a világ egyes eseményeiről – és amelyek között a jelenlegi rendszerben gyakorlatilag nincs átjárás. Ez ugyan kellemes, önigazoló érzést generál bennünk, de közben a világról alkotott képünket is erősen torzítja, hisz így nem biztos, hogy elérnek bennünket azok az információk, amelyek megkérdőjelezhetnék véleményünket vagy bővíthetnék érdeklődésünket.

Jó üzlet

A közösségi oldal számára mindez üzletileg rendkívül kifizetődő, hiszen az emberek szívesebben tartózkodnak olyan közegben, ahol a saját gondolataik, nézeteik megerősítését élik meg.



„Sajnos ami a Facebooknak jó, nem biztos, hogy a világnak is az. Az amerikai elnökválasztás végeredményének napvilágra kerülése óta több meghatározó online csatorna (köztük például a Mashable és a Vox) is arra szólította fel a legnagyobb közösségi oldalt, hogy tegyen valamit a jelenség ellen. Egyes szerzők pedig már kimondottan azzal vádolják a Facebookot, hogy eltérítette a demokratikus választási rendszert, mert a szűrőbuborékok által eltorzította az eredmények valósághű alakulását.”- nyilatkozta Grégász Zsolt, a TOPTALQ egyik alapítója és szerkesztője.

Képzeljük csak el egy Trump-szavazó és egy Clinton-hívő amerikai állampolgár Facebook oldalát a választási időszak során! A TOPTALQ által szemlézett hazai médiumokban az amerikai elnökválasztási kampány során a Donald Trumpról szóló hírek (áprilistól több mint 4000 anyag) körülbelül kétszeres mennyiségben múlták felül a Hillary Clintonnal kapcsolatos hírek számát (kicsit több mint 2000 cikk, hír, beszámoló) – ráadásul a Trumppal kapcsolatos hírek többsége negatív színben tüntette fel őt.

A buborék

Ez a túlsúly valószínűleg tovább növekedett azokban a „buborékokban”, amelyeket a Clintont támogatók alkotnak, hiszen ők ezekre reagálva egy hatványozottan Trump ellenes közösségi médiát alakítottak ki – de csak saját maguk számára.



A közvélemény-kutatásokkal ellentétes választási eredmény okozta sokk jól mutatja, hogy a Trumpot támogatók közösségi körei nem voltak hozzáférhetők a másik tábor – így a Clintont többségében támogató médiafelületek, szerkesztőségek és közvélemény-kutató cégek számára sem – az ő gondolkodásuk, hozzáállásuk, véleményük csak a szavazófülkékben bukott a felszínre, egy nap alatt jól látható keresztmetszetét rajzolva ki a közösségi tartalomszerkesztési logika akár globális szinten is meghatározó jelentőségének.

Ez a tendencia már a nemzetközi és hazai környezetben is tapasztalható volt korábban, ahogy Eli Pariser is már évekkel ezelőtt utalt a jelenségre.