Berlini terror: Olaszország a gyenge láncszem

Az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap az olasz terrorizmusellenes ügyészség és a nyomozóhatóságok (Digos) információi alapján rekonstruálta Anis Amri olaszországi időszakát. A lap szerint 21 és 24 év közötti fiatalember - aki más olasz források szerint 1992-ben született Tunéziában - a migránsokkal teli hajók egyikével érkezett a dél-olaszországi partokra 2011 februárjában. Akkor fiatalkorúnak vallotta magát.

Lampedusa szigetének befogadó táborába került, s ott 2011 októberében részt vett a tunéziai migránsok egy csoportja által kirobbantott lázadásban, amelynek során felgyújtották a tábort és ellenszegültek a helyszínre érkező olasz rendőröknek. Anis Amrit ezért négy évi szabadságvesztésre ítélték, 2015 májusában szabadult a szicíliai Palermo börtönéből. Az olasz hatóságok kiutasították: a szicíliai Caltanisetta táborába (Cie) került, ahol a kiutasított külföldiek várnak kitoloncolásukra.

Tunézia bénázott?

Az Il Mattino nápolyi napilap azt írta, Tunézia azonban későn reagált az olasz hatóságok kérelmére, így lejárt az Amri feltartóztatására vonatkozó rendelkezés határideje, és az olasz hatóságok a tunéziai állampolgár elengedésére kényszerültek. Amri elhagyta a szicíliai tábort, és azonnal nyoma veszett. Az IlSole24Ore szerint a dél-olaszországi dzsihadista sejtek juttatták hamis dokumentumokhoz, s talán ahhoz az olasz útlevélhez is, amelyet a berlini merénylethez használt kamionban találtak meg.

Amri Németországba ment tovább, ahol menedékkérőként jelentkezett. Az olasz sajtó úgy tudja, az olasz hatóságok Amrit a schengeni hatósági nyilvántartásban veszélyes elemként rögzítették, és az olasz titkosszolgálat is figyelte.

Olaszország a gyűjtőpont?

Az Il Giornale szerint az összes európai merénylet története Olaszországon keresztül vezet. Az újság felsorolta, hány európai nagyvárosokban támadást elkövető terroristának volt szoros kapcsolata Olaszországgal.

A listát a 2015-ös párizsi, majd brüsszeli merényletek miatt idén márciusban letartóztatott Salah Abdeslam vezeti, aki 2015 augusztusában Belgiumból autóval a dél-olaszországi Bari kikötőjéig ment, onnan komphajóval jutott el Szíriába, majd vissza Európába, szintén Olaszországon keresztül.

A szintén a párizsi merényletekben meghalt marokkói Abdelhamid Abaoud tavaly augusztusban Olaszország északkeleti határán lépett be, a Balkán-félszigetről Brüsszel felé tartva. A 2016-os brüsszeli metrómerénylet elkövetője, a marokkói Khalid el-Bakraoui tavaly Brüsszelből repülővel érkezett Észak-Olaszországba, majd Velencéből szintén repülővel utazott tovább Athénba és onnan Szíriába. A marokkói Mohammed Lahlaoui, aki 2007-2014 között az észak-olaszországi Brescia közelében élt, gyártotta a hamis útleveleket Salah Abdeslamnak és társainak.

A tunéziai Noureddine Chouchane öt évet élt tartózkodási engedéllyel Olaszországban, majd a líbiai Szabrátában az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet úgynevezett kalifátusát vezette. 2016-ban halt meg egy nyugati szövetséges támadásban. Feltételezések szerint ő képezte ki a 2015-ben a tunéziai Bardo-múzeumban végrehajtott merénylet terroristáit.