A képviselők szerint az Európai Bizottság is hibázott, amiért nem kényszerítette ki a mérési eredmények meghamisítására is felhasználható szoftverekre vonatkozó tilalom betartását.

"Mára kristálytisztán látjuk az autóipari felügyelet hibáit. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy elkerülhető lett volna a botrány, ha az Európai Bizottság és a tagországok egyszerűen csak betartják az uniós jogot" - fogalmazott Gerben-Jan Gerbrandy, a bizottság egyik tagja, aki szerint sokkal szigorúbb ellenőrzés lenne szükséges az autótípusok európai engedélyezését megelőzően. Mint mondta, egyedül így lehetne elejét venni a következő botránynak.

Ők voltak

A bizottság által elfogadott jelentésben Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot említették azon uniós tagállamok közül, amelyek lassítani próbálták a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó vizsgálatok szigorítását, azt, hogy tesztpad helyett az utakon kelljen ellenőrizni a járművek emissziós értékeit.

A vizsgálóbizottság egy új uniós ügynökség felállítását kezdeményezte a vonatkozó szabályok kikényszerítésére. "Amit kitaláltunk, annak működnie kell" - közölte Jens Gieseke képviselő.

A keddi ülésen elfogadott jelentés nem kötelező érvényű, ugyanakkor szakértők szerint előmozdíthatja a szabályozás módosítását.

A parlamenti vizsgálóbizottságot 2015-ben állították fel a dízelbotrány kirobbanását követően.

VW

A legnagyobb európai autógyártó vállalat, a Volkswagen az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynökségének (EPA) vizsgálatai hatására 2015 szeptemberében ismerte el, hogy bizonyos dízelüzemű járműveibe olyan szoftvert telepített, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó előírások. A vállalatot az Egyesült Államokban 15 milliárd dollárra büntették, a botrány azonban világszerte mintegy 11 millió autót érint, amelyek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

A Volkswagen korábban leszögezte, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben Európában nem fizet kártérítést az érintett autók tulajdonosainak.