Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. A skót kormányfő edinburghi hivatalában tartott tájékoztatóján közölte: 2018 ősze lehet a legkorábbi időpont, mivel a jelenleg tudható menetrend alapján addigra egyértelművé válhat, hogy a brit kormány milyen egyezséget érhet el a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon.
"Az is ugyanilyen fontos azonban, hogy ne hagyjuk túl késői időpontra a döntést saját sorsunkról, mert ha az Egyesült Királyság úgy távozik az EU-ból, hogy kilépése előtt, vagy legfeljebb nagyon rövid idővel utána Skócia nem jelzi szándékát arra, hogy másmilyen kapcsolatrendszert akar Európával, akkor hosszú időt lenne kénytelen eltölteni az EU-n és az uniós belső piacon kívül" - fogalmazott Sturgeon.
A skót kormányfő szerint ez indokolja, hogy az újabb függetlenségi népszavazást legkorábban 2018 ősze, legkésőbb 2019 tavasza között rendezzék.
Bejelenti
Theresa May brit miniszterelnök általános várakozások szerint ezen a héten bejelenti a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindítását a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.
Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválásának bejelentése hivatalosan el is indítja - az Egyesült Királyság távozási folyamatát az EU-ból, kétévi tárgyalási időtávlatot engedélyezve a kilépési feltételekről. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 tavaszáig megszűnhet.
Nicola Sturgeon hétfői tájékoztatóján kijelentette: nem fér kétség ahhoz, hogy a skót kormánynak megvan a választói felhatalmazása az új függetlenségi népszavazás kiírására. A Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) tavalyi választási programjában ugyanis az szerepelt, hogy a skót kormány jogot formál az újabb függetlenségi népszavazás meghirdetésére, ha a skót függetlenségről rendezett előző, 2014-es népszavazás időszakához képest jelentősen és érdemben megváltoznak a körülmények, például ha Skóciát akarata ellenére ki akarják léptetni az EU-ból.
Más volt a feláll
A skót miniszterelnök szerint ez a helyzet előállt, miután a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre, a skót választók 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
Nicola Sturgeon szerint a Konzervatív Párt vezette brit kormány az EU-népszavazás óta "egyetlen hüvelyknyi lépést sem tett" a Brexit-folyamat ügyében Skóciával kötendő kompromisszum felé. Skóciának ebben a helyzetben meg kell adni a választási lehetőséget a "kemény Brexit" és a függetlenség között - tette hozzá.
A skót kormányfő a "kemény Brexit" kifejezéssel arra utalt, hogy a brit kormány nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról is ki akar vonulni. Theresa May brit miniszterelnök hivatalos álláspontja szerint ez azért szükséges, mert ha London érvényesítené a teljes jogú belső piaci tagsághoz szükséges feltételeket, az olyan lenne, mintha Nagy-Britannia ki sem lépett volna az EU-ból.
Nem fángathatják ki
Nicola Sturgeon a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás óta több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból, és a skót kormány újabb függetlenségi népszavazást ír ki, ha ezt látja a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy saját hatáskörében dönthessen Skócia EU-tagságának megőrzéséről.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében tartott népszavazáson az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos szavazataránnyal, és a legutóbbi felmérések is azt mutatják hogy a függetlenséget pártoló tábornak továbbra sincs többsége. Az Ipsos MORI közvélemény-kutató új vizsgálata szerint a döntésükben és részvételi szándékukban egyaránt biztos skót választók körében éppen 50:50 százalék a függetlenséget támogatók, illetve elvetők aránya.
Nicola Sturgeon azonban az újabb népszavazási kezdeményezésről szóló hétfői bejelentés utáni sajtótájékoztatóján közölte: hisz abban, hogy ha Skóciában ismét referendumot tartanak, azt kényelmes többséggel megnyerik a függetlenség hívei.
