Varga szerint nőttek a reálbérek - miattuk

 
A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közölte, hogy júliusban a bruttó átlagkereset 290,5 ezer forint volt, ami 13,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Az adatokra reagálva Varga Mihály elmondta, hogy a növekedés körülbelül kétharmada a kormányzati intézkedéseknek - többek között a bérmegállapodásnak és az életpályaprogramoknak - tudható be.

Hozzátette, hogy a gazdaság növekedése is a reálbér-növekedést erősíti, hiszen a munkaerő iránti egyre nagyobb kereslet a versenyszféra munkaadóit is a fizetések emelésére ösztönzi.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a keresetek és a bérek növekedése nem járt a gazdaság visszaesésével, az infláció továbbra is alacsony, a forint árfolyama szűk sávban mozog, a megrendelés-állomány folyamatosan bővül, nő a foglalkoztatottság és a kormány tervei szerint a közterhek is tovább csökkenhetnek.

Ismertette, hogy a béremelkedés az alacsonyabb jövedelműek körében - többek között az egészségügyben és a turizmusban - volt a legmagasabb és különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban volt jelentős: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladta a 15 százalékot, ezt követi Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj Zemplén megye 13 százalékos vagy azt meghaladó emelkedéssel.

Varga Mihály közölte, hogy a reálbérek magyarországi alakulása régiós szinten is jelentős, hiszen a visegrádi államok közül 2010 óta csak Lengyelország tudott jobb eredményt elérni.

Különösen jelentősnek nevezte a keresetek emelkedését az utóbbi közel 7 évben, hiszen - mint ismertette - 2002 és 2010 között a nettó keresetek reálértéke 5 százalékkal emelkedett, 2010 óta viszont ennek a többszörösével: a kétgyermekeseknél csaknem 80 százalékos, a három gyermeket nevelőknél pedig 90 százalék fölötti volt az emelkedés.

A miniszter szerint a vállalatok kapacitásbővítése, az építőipar felfutása és az uniós kifizetések további bérnövekedést vetítenek előre, ez pedig egyezik a kormány gazdaságpolitikai szándékaival.
Kérdésre válaszolva Varga Mihály kijelentette, hogy a kormány tartja magát a 6 éves bérmegállapodáshoz, így a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jétől 20 százalékra csökken, emellett a minimálbér 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 12 százalékkal nő. A miniszter arra számít, hogy az adóterhek csökkentése további béremeléseket és beruházásokat tesz lehetővé a versenyszférában.