Marad az alapkamat?

 
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a keddi kamatdöntő ülés előtti prognózisukban közölték: a monetáris tanács legutóbbi ülésének enyhítési alapállásra valló jegyzőkönyve, és az enyhítési hajlamot alátámasztó legutóbbi MNB-szakértői nyilatkozatok alapján "nagyon meglepőnek" tartanák, ha az MNB kedden nem jelentené be enyhítési eszköztárának kibővítését.

A ház szerint a mennyiségi enyhítés - jóllehet egyértelmű módszer lenne - valószínűtlen, mivel a magyar gazdaság jelenlegi ciklusában nehezen lehetne megindokolni e módszer szükségességét, ráadásul ez fel is duzzasztaná az MNB mérlegét.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ennél valószínűbbnek tűnik a hosszú távú hozamok lefelé kényszerítése a jegybanki kamatcsere-tranzakciók (IRS) újrakezdésével. A cég szerint az kevésbé egyértelmű, hogy az MNB miként tudná ösztönözni a bankokat a rögzített kamatozással ajánlott hosszú futamidejű hitelkínálat növelésére. A hozamgörbe egyenesebbé tétele azonban a magyar jegybank számára csak köztes célkitűzés, a végső cél az, hogy a lehető legtöbb háztartás rögzített kamatozású hitelekhez jusson - vélekednek a Morgan Stanley közgazdászai.

Felidézték, hogy nemrégiben jelentősen, az addigi 2,9, illetve 2,8 százalékról 3,8, illetve 3,3 százalékra javították a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési ütemére adott előrejelzésüket az ösztönző hatású monetáris és költségvetési háttér, az euróövezeti növekedési kilátások javulása, az EU-folyósítások gyorsuló lehívása és a jelentős, eddig visszafojtott kereslet miatt.

A Morgan Stanley szakértői szerint azonban ezek a növekedési ütemek egyértelműen meghaladják a magyar gazdaság növekedési potenciálját, amelyet a ház 2 százalék körülire taksál. Ebben a helyzetben a cég londoni elemzői szerint nem maradt sok kapacitástöbblet a magyar gazdaságban, és ezért felfelé ható inflációs kockázatok mutatkoznak.

Jóllehet a jelenlegi monetáris alapállás eltúlzott mértékben lazának tűnik, mindazonáltal a forintot támogató jelentős külső fizetési védőtartalék, az a jegybanki törekvés, hogy a kamatok a lehető leghosszabb ideig alacsonyan maradjanak, és az, hogy az infláció valószínűleg a tűrési sáv felső, 4 százalékos küszöbe alatt marad, azt jelenti, hogy az MNB egyelőre "nem siet" a jelenleginél kevésbé enyhe alapállás kommunikálásával - vélekedtek a Morgan Stanley londoni elemzői.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics elemzői is elismerik hétfői előrejelzésükben, hogy az MNB monetáris tanácsa "kivételesen enyhe" alapállású, és a ház szerint a keddi kamatdöntő ülés közleménye még akár további enyhítés lehetőségére is utalhat.

Mindemellett a cég várakozása szerint a tizenkét havi infláció a következő hónapokban még a magyar jegybank célszintje alatt marad, és ez is valószínűtlenné teszi az MNB-alapkamat módosítását.

A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság csaknem teljes foglalkoztatottság mellett működik, ugrásszerűen gyorsul a bérkiáramlás, és ebben a környezetben a cég azzal számol, hogy az éves infláció 2018 elején átlépi az MNB 3 százalékos központi célszintjét.

A ház várakozása az, hogy mindezek miatt a monetáris tanács a pénzügypolitika irányának visszafordítására kényszerül, és jövőre kamatemelésbe kezd. A Capital Economics elemzőinek véleménye szerint ha ez elmarad, az "ronda inflációs sokk" kockázatával járna.

A cég londoni elemzőinek prognózisa szerint az MNB alapkamata 2018 végéig 1,50 százalékra növekszik a jelenlegi 0,90 százalékról.

Más nagy londoni házak is jósolják új előrejelzéseikben a MNB monetáris politikájának szigorodását, bár e prognózisok fokozatosabb ütemű kamatemelési hullámot valószínűsítenek.

A Fitch Group pénzügyi szolgáltatási és hitelminősítői vállalatcsoporthoz tartozó BMI Research pénzügyi-gazdasági elemzőház jelenleg érvényes előrejelzése szerint az MNB 2018 vége felé egyes nem konvencionális enyhítési intézkedéseit kezdi majd leépíteni, és 2019-ben kezd kamatemelésbe.

A BMI Research várakozása szerint a magyar jegybank 2019 végéig 2,00 százalékra emeli alapkamatát.