A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői hétfőn bemutatott új prognózisukban kisebb kiigazításokat hajtottak végre: az idei évre az eddigi 3,8 százalék helyett 3,7 százalékos növekedést várnak Magyarországon, 2018-ra szóló növekedési becslésüket viszont 3,3 százalékról 3,5 százalékra javították.

A ház most először közölte 2019-re kidolgozott előrejelzését, amely arra az évre a magyar hazai össztermék (GDP) 3,2 százalékos bővülését valószínűsíti.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint mindez arra vall, hogy a magyar gazdaság hosszabb ideig a saját trendnövekedési pályája feletti ütemben növekszik, és ennek két fő hajtóereje a fogyasztás, illetve a beruházások élénkülése lesz.

A ház megerősítette azt a véleményét, hogy a magyar gazdaságban még mindig jelentős az elmúlt évek alulteljesítése idején elfojtott, most felszabadítható fogyasztói kereslet, és ez önmagában könnyűszerrel eredményezhet több évig tartó trendátlag feletti növekedést.

A Morgan Stanley szakértői ebben a környezetben jövőre 2,9 százalékos, 2019-ben 3 százalékos éves átlagos inflációt várnak Magyarországon. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ha az inflációs ütem ezt az előrejelzést meghaladná, az MNB 2-4 százalékos sávban meghatározott tűrési tartományába akkor is beleférne a túllépés.

Az MNB legutóbbi enyhítési intézkedéseit kommentálva a cég londoni elemzői közölték, hogy véleményük szerint világos a magyar jegybank célja: mivel a magyarországi reálkamatok a lejárati spektrum teljes hosszában a negatív tartományban vannak, a hitelfelvevőket arra kell ösztönözni, hogy rögzítsék magukat ezekhez a rátákhoz, és védjék magukat a jövőbeni kamatemelkedésektől.

A hozamgörbe egyenesítése az alacsonyabb hosszú távú hozamokkal csökkenti a rögzített kamatú kihelyezések referenciarátáját, és vonzóbbá teszi ezeket a konstrukciókat a változó kamatú termékekkel szemben. A jegybanki kamatcsere-tranzakciók (IRS) kínálata, valamint az, hogy az MNB jelentős befektetőként megjelenik a három évnél hosszabb futamú jelzáloglevelek piacán, arra ösztönzi a bankokat, hogy több hitelt kínáljanak rögzített kamatokkal - fejtegetik a Morgan Stanley londoni elemzői.

A cég szerint általánosságban igaz, hogy ha egy jegybank hosszú ideig nagyon ösztönző monetáris politikát űz, a gazdaság túlfűtötté válását kockáztatja, és az infláció kicsúszhat az ellenőrzése alól. Ha a piac elveszti a jegybankba vetett bizalmát, a helyi valuta eladási nyomás alá kerülhet, felgyorsítva az inflációt, ami agresszív kamatemelésre késztetheti a monetáris döntéshozókat.

A magyar gazdaság azonban - jóllehet "forró" - még nem mutatja a túlfűtöttség jeleit, a valuta markáns gyengülését pedig nehéz elképzelni egy olyan gazdaságban, amelynek folyómérleg-egyenlege nagyon nagy többletekkel zár - hangsúlyozzák a Morgan Stanley londoni elemzői.

A ház szerint magyar folyómérleg-egyenleg a 2019-ig terjedő előrejelzési távlatban 4-4,5 százalékos GDP-arányos többletekben marad, és ez olyan széles mozgásteret enged az MNB-nek, amilyen a feltörekvő térség más jegybankjainak egyszerűen nem áll rendelkezésére.

A Morgan Stanley előrejelzése szerint ebben a környezetben a magyar jegybank alapkamata 2019-ben is a jelenlegi 0,90 százalékon marad.

Más nagy londoni házak azonban nem értenek egyet ezzel.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének legutóbbi értékelése szerint az MNB jelenlegi enyhítési alapállása a halmozódó inflációs nyomás miatt végső soron nem lesz tartható. A ház azt valószínűsíti, hogy az MNB 2018 júniusa környékén lépésenként 0,50 százalékpontos kamatemelési ciklusba kezd.

Egy másik nagy londoni elemzőcég, a Capital Economics központi forgatókönyve szintén az, hogy az MNB monetáris tanácsa jövőre visszafordítja a pénzügypolitika irányát és szigorításba kezd. A ház alapeseti prognózisa szerint az MNB alapkamata 2018 végéig 1,50 százalékra növekszik.