Feszültség az Európa Tanács és a bank közt

 
A tanács, amely múlt héten csütörtökön adta ki nem kötelező érvényű állásfoglalását, azt kérte az Európai Központi Banktól, hogy dolgozza át javaslatát.

Az Európai Központi Bank október elején nyilvánosságra került tervezetéből az derült ki, hogy új banki iránymutatás kiadását tervezi, amely szerint a pénzintézeteknek a következő években a nem teljesítő hiteleik 100 százalékára céltartalékot kell képezniük. Az euróövezet bankjai ugyanis közel ezer milliárd euró értékű rossz hitelt halmoztak fel, ami egyebek között azért jelent problémát, mert visszafogja a hitelezést, csökkenti az alacsonyan tartott kamatok élénkítő hatását.

Az EKB célja az, hogy a nem teljesítő hitelek további halmozódását megakadályozza.

Az Európai Unió Tanácsa szerint azonban az EKB túllépte hatáskörét a javaslattal, ugyanis az euróövezeti jegybank nem fogadhat el olyan, a banki céltartalékolás szabályozó intézkedéseket, amelyeket az Európai Unió törvényhozása nem harmonizált. Az EKB kötelező banki intézkedéseket nem az egész bankrendszerre, csak bizonyos bankok számára hozhat.

Az Európai Bizottság október elején támogatta, hogy a monetáris politikai feladatok teljesítése érdekében bővüljön az Európai Központi Bank elszámolási rendszerekkel kapcsolatos szabályozási hatásköre.

Az EKB korábban kérte alapokmánya 22. cikkének módosítását annak érdekében, hogy nagyobb szerepet vállalhasson a pénzügyi eszközök elszámolási rendszereinek szabályozásában.