Brexit: garantálták az EU polgárok jogait

 
E megállapodás alapján kell döntenie a jövő heti EU-csúcsnak arról, hogy elkezdhető-e a Brexit-tárgyalások második szakasza, amelynek fő napirendi pontja a kilépés utáni kétoldalú kapcsolatrendszer, mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszerének kidolgozása lesz.

Az előzetes egyezmény eléréséről tartott pénteki brüsszeli sajtóértekezlet után Londonban nyilvánosságra hozott 16 oldalas összegző dokumentum leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel az uniós és a brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel, az Európai Unión belüli szabad mozgás jogának gyakorlásával megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig.

A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával.

A brit kormány június végén ismertetett javaslatcsomagjában erről az szerepelt, hogy azok a külföldi EU-állampolgárok, akik "egy később meghatározandó határnapig" legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, letelepedett státust kérhetnek, és ha ezt megkapják, ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.

A júniusban közzétett brit tervezet szerint a határnap nem lehet korábbi, mint 2017. március 29., amikor Theresa May miniszterelnök bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető, alapesetben két évig tartó folyamatot, és nem lehet későbbi a Brexit várható időpontjánál, vagyis 2019. március 29-énél.
A pénteken közzétett megállapodási szöveg arra vall, hogy London és az Európai Unió e legkésőbbi időpont kijelölésében állapodott meg.

Az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartásának mikéntjéről a megállapodás úgy fogalmaz, hogy London továbbra is garantálni kívánja a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülését. A brit kormány célja az, hogy ennek módját az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszerét szabályozó átfogó megállapodás határozza meg. Ha azonban ez nem bizonyul lehetségesnek - vagyis ha nem lesz ilyen megállapodás -, akkor a brit kormány az EU egységes belső piacának és vámuniójának szabályozásával "teljesen összhangban lévő" megoldásokra tesz javaslatot az Írország és Észak-Írország közötti együttműködést alátámasztó területeken.

A problémát az okozza, hogy a brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, így Írország és Észak-Írország csaknem 500 kilométeres határa - amelyen jelenleg semmiféle ellenőrzés nincs - az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz a brit EU-tagság megszűnése után.

Leo Varadkar ír miniszterelnök folyamatosan hangoztatott álláspontja szerint Dublin kizárólag akkor tud hozzájárulni a Brexit-tárgyalások második szakaszának elkezdéséhez és sikeres befejezéséhez, ha szilárd írásos garanciákat kap Londontól arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

Észak-Írország legnagyobb britpárti protestáns politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek külső eseti támogatásától függ a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány fennmaradása - a hét elején még elvetette az akkor előterjesztett brit megoldási tervezetet, amelynek alapján valamilyen köztes megoldással Észak-Írországra a Brexit után is vonatkoztak volna az EU egységes piacának egyes szabályozási elemei.

A pénteken elfogadott előzetes megállapodásban foglalt, módosított szöveg az Egyesült Királyság egészére kiterjeszti az EU egységes belső piacának és vámuniójának szabályozásával "teljesen összhangban lévő" megoldási módozatokat a specifikus ír-északír helyzetre.

Arlene Foster, a DUP vezetője pénteken a brit közmédiának, a BBC-nek kijelentette: a párt értelmezése szerint ezzel elhárult annak kockázata, hogy a vámhatár az Ír-tengerre helyeződik át, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé. Foster szerint ugyanakkor továbbra is vannak nyitott kérdések, amelyekre vissza kell még térni.

Nicola Sturgeon, a függetlenségre törekvő skót kormány miniszterelnöke ugyanakkor pénteki Twitter-üzenetében közölte: az Észak-Írországra kidolgozandó egyedi megoldásokat elérhetővé kell tenni az Egyesült Királyság többi nemzete számára is. Sturgeon hozzátette: ezek után London soha többé nem érvelhet azzal, hogy ha Skócia függetlenné válik, akkor fizikai határok emelkednének Skócia és az Egyesült Királyság többi országrésze közé.