Ne keverjük a terrorizmust és a migrációt

 
A politikust, aki az EP terrorellenes különbizottságának is tagja, az M1 aktuális csatornán szerda este kérdezték a többi között arról, hogy nagyobb-e a veszély, mióta tart a migrációs hullám. Juan Fernando López Aguilar közölte: a terrorizmus nagyon gyorsan "mutálódó" ellenség, most a dzsihadisták és az Európába visszatérő külföldi harcosok jelentik a veszélyt. A külföldi harcosok valójában európaiak, akiket arra képeztek ki konfliktusövezetekben, hogy Európában kövessenek el akciókat. Hangsúlyozta: ezeket a fenyegetéseket azonosítani kell, és nem szabad összekeverni a migrációval. "A terroristák terroristák, a migránsok vagy menedékkérők viszont nem". Ők épp a terror elől menekülnek - mondta.

Közölte azt is: a legtöbb terrorcselekmény, amit az elmúlt öt évben Európában elkövettek, nem menedékkérők vagy migránsok műve volt. Európában született emberek követték el ezeket, talán második, harmadik generációs migránsok, de teljes jogú európai állampolgárok. Ezért az a fontos - hívta fel a figyelmet -, hogy megértsék, miként megy végbe a radikalizáció. Kifejtette: meg kell osztani az információkat, a rendőri kapacitásokat, megakadályozni a támadásokat. A potenciális veszélyt és a valódi gyanúsítottakat kell azonosítani, nem mindenkit gyanúsítottként kezelni, megkülönböztetés nélkül. Meg kell tartani a megfelelő arányt a szabadságjogok, az alapvető jogok, az európai polgárok adatvédelmi jogai és a biztonság között. Mert a biztonság is alapvető jog - húzta alá.

Szólt arról is: léteznek olyan ügyek, amelyekben egy-egy tagállam kötelezettségei jóval meghaladják a lehetőségeit, ezért is van szükségük egymásra; komolyan kell venniük a szolidaritást. A tanács legyen kész betartani a maga által meghozott döntéseket - szólított fel Juan Fernando López Aguilar, aki szerint a legszégyenteljesebb az, amikor egy-egy tagállam már másnap megtagadja azokat a döntéseket, amelyeknek a meghozatalában előtte ő maga is részt vett. "Ez a legérthetetlenebb! Ilyen nem történhet meg!" - fogalmazott.

Kiemelte: meg kell érteni, a tagországoknak szükségük van egymásra, hogy választ adhassanak az illegális migráció kihívásaira. Hogy biztosítani tudják az unió külső határainak védelmét. Hogy megőrizhessék a közös értékeket, például a polgárok szabad mozgását az unió területén belül, ami az egész EU-s jogrendszer legnagyobb vívmánya - sorolta a politikus.

Közölte: az emberek ragaszkodnak ehhez, és ezt tiszteletben is kell tartani azzal, hogy megőrzik a feltételeit. Ezért nem történhet meg - mondta -, hogy az Európai Parlament mandátuma lejár anélkül, hogy a szabad mozgás feltételrendszerét nem erősítik meg. Ehhez kell a migrációs csomag, benne a menedékjog újraszabályozásával és a dublini rendszer reformjával. Ennek minden eleme még függőben van, mert a tanácsban a tagállamok még nem végezték el a feladatukat, "nem úgy, mint mi itt az Európai Parlamentben" - jegyezte meg.

Kitért arra is: el kell fogadni, hogy a dublini rendelet már nem alkalmazható. Hozzátette: nemcsak ellenállás van azzal kapcsolatban, hogy az a tagállam kezelje az érkező menekültek ügyét elejétől a végéig, ahol az érintett eléri az unió külső határát, hanem be is bizonyosodott, hogy ez úgy, ahogy eddig volt, nem működik tovább. Ezért át kell alakítani a rendszert. Mint mondta, szocialistaként, Európa-pártiként valamilyen európai megoldásban hisz, annak összehangolásáért dolgozik. "De kompromisszumkészek vagyunk" - tette hozzá. Úgy vélekedett: az áthelyezések és a betelepítések egymást kiegészítő megoldások, amelyeket komolyan kell venni.

Juan Fernando López Aguilar szerint az Európai Bíróságnak teljesen igaza volt, amikor kimondta, hogy ha a tanács olyan döntést hoz, amely összhangban van az európai joggal, akkor a tagállamoknak végre kell hajtaniuk azt. Felidézte: egyes tagállamok megtámadták a döntést az Európai Bíróság előtt, de a bírák jogszerűnek mondták ki a döntéseket, és érvénytelenítették az érintett, a visegrádi csoporthoz tartozó tagállamok kereseteit. Hangsúlyozta azt is: a tényeket, a valóságot igenis el kell fogadni, és támogatni kell egymást azért, hogy közös, európai válasz születhessen, különben nem valósul meg az integráció, és széthullik az eddig felépített jogrendszer.

Hagyjuk, hogy egy-egy ország megküzdjön annyi emberrel, ami már nagy gondot jelent számára, vagy létrehozunk egy rendszert, ami egyfajta európai szemlélet eredménye? - tette fel a kérdést. Eszerint lennének országok, amelyek lehetőségeik alapján bizonyos számú ember fogadására képesek, mert ellátórendszerük - az észszerű felmérések figyelembevételével - nem teljes kihasználtsággal működik. A spanyol képviselő elmondta azt is: nem érvel az uniós pénzek tömeges elvonása mellett olyan országok esetében, amelyek nem hajlandók elfogadni az újfajta gondolkodásmódot, inkább meggyőzné őket, hogy európai válaszra van szükség.