Így áll a magyar gazdaság

 Ez a csúcspont, a növekedés dinamikája lassulni fog. Az EU-transzferek megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakában várhatóan fékeződik, s a külső konjunktúrában is enyhe romlás várható. A GKI a vártnál kedvezőbb második negyedévi adatok alapján 4%-ról 4,2%-ra emelte idei GDP-prognózisát, s 9%-ról 12%-ra beruházási előrejelzését. 2019-re azonban markáns lassulásra, 3,2% körüli növekedésre számít. A külső egyensúly 2019-ben is nagyon kedvező marad, az infláció gyorsul, a fiskális és a monetáris politika csak lassan szigorodik. A gazdaságpolitika esetleges korrekciói aligha érintik az egycentrumú magyar modell lényegét.

Világgazdaság. A világgazdasági dinamika 2018-19-ben tavalyhoz képest kissé gyorsul, de enyhén növekvő földrajzi differenciálódás és fokozódó kockázatok közepette. Az ipari országok némi lassulását a felzárkózó és a fejlődő országok gyorsulása ellensúlyozza. Az egyik fő globális kockázat az amerikai elnök kiszámíthatatlan politikája, a protekcionizmus terjedésének, ennek nyomán a kereskedelmi háború eszkalálódásának veszélye. Pénzügyileg a Fed által kilátásba helyezett további kamatemelések tovagyűrűző hatása; a túlértékelt részvénypiacok korrekciója; a török és az argentin pénzügyi válság fertőző hatása, az olasz bankrendszer esetleges megroggyanása okozhat jelentős gondokat. Továbbra is fennállnak a geopolitikai feszültségek (Irán, Ukrajna, Észak-Korea, stb.).

Az EU helyzete. Az EU-ban még mindig nem világos az Egyesült Királyság rendezett kilépése. Jelentős bizonytalanság forrása az EU-ellenes populista erők jelenléte, valamint az integráció működését nehezítő sokféle – például észak-déli, nyugat-keleti, mélyebb együttműködésben érdekelt és EU-szkeptikus, populista vagy éppen a migrációval kapcsolatos – megosztottság. Akár jelentősen is kiéleződhetnek a konfliktusok az EU-parlamenti választásokkal, a közös intézmények új vezetőivel kapcsolatban. Nehéznek látszik az EU (Brexit után megmaradó) 27 tagállamának konstruktív együttműködése az új költségvetés elfogadásában, az egységes világgazdasági és -politikai szerepvállalás érdekében. A politikai feszültségek tovább nehezítik a már most is markánsan eltérő érdekek közötti kompromisszum megteremtését, például a donor és támogatott országok, vagy az EU egységét és értékrendjét megőrizni kívánó, valamint a nemzeti érdekek kizárólagosságát képviselő országok között. Mindez gyengíti az EU egységét, és kedvezőtlenül befolyásolhatja az üzleti bizalmat.

Magyarország az EU-ban. Azzal, hogy az Európai Parlament több mint kétharmados többséggel elfogadta a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentést, s ezzel az Európai Tanácsnak meg kell vitatnia a jogállamisági eljárás megindítását, Magyarország politikailag elszigetelődött. Felvetődött a lengyel és magyar ügy párhuzamos tárgyalásának lehetősége is.

Az Európai Bizottságban uralkodóvá vált az a vélemény, hogy 2021-től a kohéziós támogatások kifizetését függővé kell tenni az érintett országok megfelelő jogállami helyzetétől, s ennek elfogadtatásához megteremthető a szükséges többség. Olyan vélemény is van, hogy a jogállamiság helyzetét egy független intézménynek minden országra, visszatérő módon vizsgálnia kellene. A kialakult helyzetben a magyar kormány racionális magatartása a legfontosabb elvárásokhoz való alkalmazkodás lenne.

A merev elzárkózás ugyanis súlyos gazdasági és politikai következményekkel – például a támogatások veszélybe kerülésével, az EU vezető országaival kialakult kapcsolatok eróziójával, az ország általános megítélésének további romlásával – járhatna.

Gazdasági várakozások. Az EU konjunktúraindexe az év elején több mint egy évtizedes csúcspontjára került, azóta enyhén, de szinte folyamatosan romlik. Ez a romlás augusztusban megállt. A GKI konjunktúraindexe augusztusban - júliusi történelmi csúcsa után - idei mélypontjára esett, majd szeptemberben tovább csökkent. Az üzleti várakozások is tovább romlottak, de a fogyasztóiak emelkedtek. A GKI konjunktúraindexe összességében továbbra is optimizmust tükröz.
Gazdaságpolitika.

A gazdaságpolitikai sikerek – például a fogyasztás és a foglalkoztatás jelentős növekedésének – hangsúlyozása mellett az elmúlt hónapokban számos új elemmel egészült ki a kormányzat gazdaságpolitikai retorikája. Míg az áprilisi parlamenti választások után nyilvánosságra hozott új konvergencia-program még változatlanul erőltetett – 2022-ig minden évben a korábban gondoltnál is magasabb, legalább 4%-os - gazdasági növekedést tartalmazott, júniustól – a 2019. évi költségvetés vitája során – egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva már a „masszív és földrengés-biztos” költségvetés készítésre került a hangsúly.

Ennek csak az a szépséghibája, hogy a költségvetés fő számai továbbra is megegyeznek a konvergencia-program még növekedés-centrikus előirányzataival. A gyakorlatban tehát a szükséges változtatások a kormányzat menet közben, függöny mögött végrehajtott költségvetési kiigazításaiban fognak megnyilvánulni, amelyekkel – és ez az elmúlt évekhez viszonyítva új elem - akár a növekedés kárára is igyekeznek a megígért deficit közelében tartani a hiányt. Az MNB 180 pontos reformjavaslata egyelőre nem jelent valós fordulatot, mivel a szembenézés csak a tények egy részére terjed ki, s főként hiányzik a jelen helyzethez vezető okok – a terápiához nélkülözhetetlen – vizsgálata, a magyar modell valós működésének elemzése.

A lakosság fogyasztása. 2018-ban nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű, 8% körüli reálkereset-növekedés várható, mely 2019-re elsősorban a minimálbér dinamikájának lassulása miatt az ideinek kevesebb, mint a felére csökken. Utóbbi kisebb nyomást gyakorol a keresetekre, azonban a munkaerőhiány ellentétes eredőjű hatása továbbra is jelentős. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 4,5%-kal (a vásárolt fogyasztás 5,5%-kal) feltehetőleg idén éri el csúcspontját, majd jövőre mintegy 1 százalékponttal mérséklődik.

Beruházás. Az állóeszköz-felhalmozás tavaly meghaladta a válság előtti szintet. Az idei első félévben a versenyszféra beruházása csak 7%-kal nőtt, miközben a jelenlegi uniós pénzügyi keretben Magyarország papíron az EU-források korábbinál nagyobb részét, több mint felét a magánszektorba irányítja.

Eközben hasított az állami szféra, ahol a fejlesztések volumene 50%-kal bővült. A második félévben a magas bázis miatt markáns lassulás várható, az év egészében a tavalyi 17% után 12%-os volumenbővülés valószínű. 2019-ben a lassulás folytatódik, 5%-os bővülés prognosztizálható. A nagy EU-finanszírozású projektek jelentős részénél a tényleges megvalósulás lassú, így kétséges, hogy a valós költés 2020-ig eléri-e a tervezett 100%-ot. A 2017-ben 21,5%-os beruházási ráta idén 23%-ra emelkedik, elérve a válság előtti szintet. 2019-ben 23,5% várható. Ez főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető.

Reálfolyamatok. Az EU módszertana szerinti magyar növekedés a 2017 negyedik negyedévi 4,9%-ról minimálisan, az első negyedévben 4,7%, a második negyedévben 4,6%-ra mérséklődött. Ennél a régióban csak a lengyel és valószínűleg a szlovén fejlődés volt gyorsabb. A piaci előrejelzések ezt a sorrendet valószínűsítik az év egészére is, jövőre azonban a 3,2% körüli magyar növekedés már a gyengébbek közé fog tartozni a régióban.

A belföldi felhasználás mindkét évben meghaladja a GDP növekedését, az ágazatok közül 2019-ben az ipar kivételével várhatóan minden ágazat növekedése lassul. A leggyorsabban továbbra is az építőipar, ettől lemaradva a kereskedelem és az infó-kommunikációs ágazat bővül. Az ipari növekedés az európai konjunktúrát követve lassul, a 2017 évi 4,8%-os bruttó termelésbővülés után 2018-ban csak 3,5, s 2019-ben is alig magasabb, 3,5-4%-os dinamika várható. A belföldi értékesítés idén gyorsabban nő, mint az export, ami az európai járműipar strukturális problémáinak, illetve a belföldi építési beruházások felfutása okozta keresletbővülésnek a következménye.

Ez utóbbi fenntarthatósága kérdéses. Az építőipar az első hét hónapban is lendületben maradt, a tavalyi közel 30% után éves alapon 22%-kal tudta növelni termelését. Az ágazat szerződésállománya magas, a termelői kilátások erős derűlátást tükröznek. Idén 17, jövőre 5%-os lehet a termelési dinamika. Idén a tavalyinál mintegy 5%-kal magasabb agrár-GDP várható. A szolgáltatási GDP 2018-ban közel 4, jövőre 2,8%-kal, tehát mindkét évben a nemzetgazdasági átlagtól elmaradóan bővül.

Növekedésre inkább csak a piaci szolgáltatásoknál lehet számítani. A kiskereskedelmi forgalom idén 6,5, jövőre 4% körüli ütemben bővül. Az idegenforgalomban a vendégéjszakák száma mindkét évben kb. 6%-kal emelkedik, hosszú idő után idén ismét a hazai vendégéjszakák száma lesz magasabb. A gyorsan növekvő távközlési piacon 2019-ben cégek közötti strukturális változások várhatók.

Az áruszállítás teljesítménye idén 5%-kal mérséklődik a nemzetközi szállítások visszaesése miatt, míg 2019-ben már csak a közúti áruszállításnál várható érdemi csökkenés. Az ingatlanpiac szereplői körében továbbra is optimizmus uralkodik, júliusban a GKI fővárosi és országos ingatlanpiaci indexe egyaránt enyhén emelkedett (negyedéves alapon), így mindkét mutató historikus csúcsra jutott. Idén és jövőre a belföldi felhasználás bővülése a tavalyinál kisebb mértékben haladja meg a GDP dinamikáját, így az import/export olló 1 százalékpontra szűkül. Ezen belül az áruforgalmi olló a szélesebb.

A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban és 2019-ben is mérséklődik (a 2016. évi 9,7 milliárd euróról 8,1 majd 7, illetve 6 milliárd euróra), a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik. A cserearányok tavaly 0,4%-kal, az idei első félévben 0,2%-kal romlottak. Az év egészében az első félévihez hasonló romlás, 2019-ben lényegében változatlan cserearányok várhatók.

Foglalkoztatás. A foglalkoztattak száma 2018-ban és 2019-ben is lassuló dinamikával, idén 1, jövőre 0,5%-kal növekszik. Az állami szférában létszámszűkítés kezdődik. A gazdasági konjunktúra létszámbővítő hatását csökkenti a közmunka fokozatos visszaszorítása és a tartós munkaerőhiány. Továbbra is jelentős strukturális feszültség van a munkaerő-kereslet és -kínálat között. A munkanélküliségi ráta 2018-ban éves átlagban 3,5% közelébe csökken, s 2019-ben is hasonló lesz. A közfoglalkoztatottakkal együtt számított – valós – munkanélküliség az EU átlaga körül alakul.

Pénzügyi szektor. 2016-tól a vállalati, 2017-től a lakossági hitelállomány is növekszik. A bővülés 2018-19-ben is folytatódik, mértéke feltehetőleg idén éri el csúcspontját. A bankok által alkalmazott kamatmarzs 2015 elején volt tízéves csúcson, azóta trendszerűen csökkent, de az elmúlt hónapokban újra szélesedni kezdett, részben a fix kamatozású lakáshitelek térnyerése következtében. A bankok hitelportfoliója, profitabilitása és tőke-megfelelési mutatója kedvező, azonban az állam és a bankok önfinanszírozási program következtében kialakuló kölcsönös függése, egyes magyar tulajdonú bankoknál a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellő elkülönülése kockázatok forrása.

Államháztartás. Az államháztartási deficit 2018-ban már hatodik éve lesz 3% alatt. A magyar hiány azonban az egyik legmagasabb az EU-ban, a strukturális deficit pedig 3% feletti. Az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése, valamint egyes, választási szempontból is fontos költségvetési programok következtében a pénzforgalmi deficit tavaly közel 70%-kal haladta meg az előirányzottat, idén pedig már az első hét hónapban 10%-kal az egész évre előirányzott összeget.

A GKI szerint idén – az EU felszólítására is tekintettel – nem lesz lényeges decemberi költekezés, így a tervezett 2,4%-nál valamivel kisebb (de a 2017. évinél valamivel nagyobb), 2,2% körüli GDP-arányos eredmény-szemléletű hiány várható. Ugyanakkor a hatalmas pénzforgalmi deficit és a forint gyengesége következtében jó esetben is csak minimálisan, az EU elvárásánál (kb. 0,7 százalékpontnál) kevésbé csökkenő, 73,5% körüli GDP-arányos államadósság várható. Mivel a 2019. évi költségvetés túl optimista feltételezésekre épül, jövőre is menet közbeni módosításokra, a tervezett 1,8%-ot csak megközelítő, 2% körüli hiányra kell számítani.

A kormány 2019-re az államadósság 3,6 százalékpontos csökkenését várja. Ezt elősegítheti a várhatóan mérséklődő hiány, ugyanakkor akadályozza a tervezettnél feltehetőleg alacsonyabb GDP és a gyenge forint. A GKI 2019-ben az EU-hoz hasonlóan 2-2,5 százalékpontos csökkenést tart valószínűnek, ami 71-71,5% körüli rátát jelent.

Infláció, kamat, árfolyam. Az infláció 2018-19-ben gyorsul, az idei év végén 3,5% körül várható, ami éves átlagban 3%-ot jelent. 2019-ben ugyan már az átlagos áremelkedés is eléri a 3,5%-ot, azonban az év során nem várható érdemi gyorsulás. Ha azonban a világpiaci olajárak tovább emelkednek, a bérinfláció erősödik, a monetáris politika késlekedik a szigorítással, ennél magasabb is lehet az áremelkedés. Az MNB először feltehetőleg 2018-19 fordulóján a kamatfolyosó feljebb csúsztatására, majd 2019 folyamán az alapkamat emelésére fog kényszerülni. Az alapkamat 2018 végén még változatlanul 0,9% marad, 2019 végén viszont már 1,5% lehet, miközben az árfolyam tovább gyengül, a tavalyi 309 forint után idén éves átlagban 320 forint, jövőre 325-330 forint lesz egy euró.

Külső egyensúly. A folyó fizetési mérleg a 2016. évi 6,9 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 3,9 milliárd euróra csökkent. Idén várhatóan 2,5, 2019-ben 2 milliárd euróra mérséklődik. A külső finanszírozási képesség a 2016. évi 6,8 milliárd euróról 2017-ben 5,1 milliárd euróra esett vissza, az EU-támogatások újraindulása nyomán 2018-ban viszont várhatóan 6 milliárd euró, 2019-ben 6,5 milliárd lesz, ami a GDP 4,7, illetve 4,9%-a.

A magyar nettó finanszírozási képesség továbbra is jelentősen meghaladja az EU átlagát, s a régióban az egyik legmagasabb. A külföldi tőke nettó beáramlása 2016-ban 2,4, 2017-ben 1,7 milliárd euró volt. Az idén és jövőre a tavalyihoz hasonló összeg várható. A nettó közvetlen külföldi befektetések GDP-arányos állománya a válság előtti 50%-ról 2017-ben 43%-ra csökkent; ez várhatóan stagnál.

Az előrejelzés kockázatai. A GKI 4%-ról 4,2%-ra emelte idei GDP-prognózisát, s az ennél is kissé gyorsabb növekedésnek nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak. A 2019-re előrejelzett 3,2%-nál viszont a kisebb ütem a valószínűbb, mit a nagyobb. Az inflációs prognózis nem változott, míg korábban a 3%-nál kisebb ütem tűnt valószínűbbnek, most a kétirányú eltérés esélye – többek között a forint gyengülése miatt – kiegyenlítetté vált. 2019-re a GKI 3,5%-os inflációt vár, ez a világpiaci olajárak újabb emelkedése, a béremelések árakban való erőteljesebb megjelenése illetve a jegybanki szigorítás halogatása esetén még magasabb is lehet.