A kijevi kormány 2017-ben fordult az ENSZ elsődleges bírói szervéhez, azt kérve, hogy a testület utasítsa Oroszországot a kelet-ukrajnai szeparatisták anyagi és felszerelésbeli támogatásának beszüntetésére, valamint arra, hogy vessen véget az elcsatolt Krím félszigeten élő tatárokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek.

A hétfőn megkezdett hágai perben Dmitrij Lobek, az orosz jogi képviselő tagadta, hogy országa fegyveres erőket vagy hadi felszereléseket küldött volna Kelet-Ukrajnába, és azt állította, hogy Kijev pusztán a Krím státusáról szóló 2014-es népszavazás jogszerűségét akarja aláásni.

"Az ukrán beadványt a joghatóság hiánya miatt el kell utasítani" - mondta Lobek, kijelentve, hogy Moszkvának nincs semmi köze a maláj utasszállító 2014-es lelövéséhez sem, amelyben közel 300 ember halt meg.

Az e heti meghallgatásokon kizárólag arra a kérdésre koncentrálnak, hogy van-e joghatósága ezen ügyben a Nemzetközi Bíróságnak. Döntés később várható, az is lehet, hogy csak a jövő év elején.

Az ukrán vád szerint Oroszország a Donyec-medencében zajló konfliktusban játszott szerepével és a Krím elcsatolásával megsértette a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt, a krími tatárokkal szembeni bánásmóddal pedig a faji megkülönböztetést tiltó ENSZ-konvenciót, amellyel ukrán civilek millióinak sérti meg alapvető emberi jogait.

A nagyjából öt éve tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus az ENSZ becslései szerint eddig 13 ezer életet követelt.