A magyar ingatlanpiacon a bérlők, a bérbeadók és a befektetők aktivitása egyaránt erősödőben van. A fejlesztési kedv csaknem minden szegmensben kicsattanó. Mindezt támogatja a tempós gazdasági fejlődés, a beáramló EU-források, az alacsony kamatkörnyezet és a befektetői étvágy növekedése.
2019. július 31. szerda 07:00 - HírExtra
A derűlátás prolongálva
Azaz minden adott a szektor további lendületes fejlődéséhez. Ennek megfelelően a közeljövőre vonatkozó kilátások továbbra is optimisták. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2019 júliusában 13, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám értéke 9. A fővárosi és az országos index is hibahatáron belül változott az előző (áprilisi) felméréshez képest. A budapesti index éves alapon 7, az országos 3 ponttal növekedett. A fővárosi index historikus csúcsán áll, s az országos index sem sokkal marad el eddigi csúcsától.
A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen megkérdezés során 112 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1097 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci index egy számba sűríti az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiaci kilátásokról.
Lakáspiac: a lakosság óvatosabbá vált
A GKI fővárosi és országos lakáspiaci indexe (ami az ingatlanos cégek és a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) egyaránt 5-5 ponttal csökkent (az egy negyedévvel korábbihoz képest). A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációt illetően lényegében nem változtak (csak a panelpiacon következett be némi javulás), s a vidéki körzeteket illető kilátások terén sem történt érdemi változás.
A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások viszont negyedéves alapon némileg visszaestek. Idén áprilishoz képest a biztos szándékú háztartások száma (tehát, azok, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 23, a valószínű szándékúaké 9%-kal csökkent. Éves alapon a lakástranzakcióra biztosan készülő háztartások száma némileg csökkent, míg a valószínűleg cselekvők száma növekedett. A lakossági várakozások – az április és júliusi visszaesés ellenére – továbbra is optimisták. Negyedéves alapon a lakásfelújításra és korszerűsítésre vonatkozó lakossági kilátások is kissé visszaestek, de éves alapon enyhe javulás érezhető.
A válaszadók szerint a lakásárak várhatóan a következő 12 hónapban is ütemesen emelkednek: országos átlagban 4-5%os áremelkedés valószínű. Budapesten és környékén az összesített prognózis (+6-7%) lényegében nem változott negyedéves alapon. A pesti belvárosban akár 10%-os áremelkedés is megvalósulhat. Az új építésű lakások árai országosan 4-7%-kal emelkedhetnek.
Irodapiac: az aranykor folytatódik
A magyarországi irodapiac 2018-ban rendkívül erős évet zárt és 2019-ben is újabb csúcsokra tör. Egyelőre nem látszik a fellendülés vége, hiszen a fejlesztési kedv töretlen és az újonnan belépő kapacitásokat a piac rövid időn belül felszívja. Az irodák kihasználtsága Budapesten és környékén 2019. II. negyedévében enyhén emelkedett (90,6-ről 91,8%-ra), ami éves alapon stagnálást jelent. Kelet-Magyarországon az áprilisban mért 87%-os kihasználtság júliusra 83%-ra apadt, Nyugat-Magyarországon az áprilisi 92%-os mutató 95%-ra emelkedett. Éves alapon Kelet-Magyarországon 1, Nyugat-Magyarországon 5 százalékpontos növekedés következett be. A GKI fővárosi és országos irodapiaci indexe az előző felméréshez képest egyaránt hibahatáron belül változott. Éves összevetésben 7 illetve 8 pontos növekedés következett be. Az irodabérleti díjak a következő egy évben az összes körzetben 2-5% között emelkedhetnek.
Üzlethelyiség-piac: van még feljebb
A magyar kiskereskedelmi üzlethálózat alapterülete hetedik éve folyamatosan csökken. 2011 óta mindössze 4 új bevásárlóközpontot adtak át. A forgalmi adatok az elmúlt években dinamikus bővülést jeleztek és a várható kilátások is kedvezőek. A nagyobb bevásárlóközpontokban gyakorlatilag elfogytak az üres (kiadható) területek. A GKI fővárosi és országos üzlethelyiség-piaci indexe az előző negyedévhez képest 4 illetve 3 ponttal emelkedett. Mindkét index historikus csúcsára jutott.
Raktárpiac: enyhén javuló kilátások
A bérlői kereslet stabil, a fejlesztések ezen a téren is pörögnek. A kihasználtsági ráta a fővárosi agglomerációban jelenleg 92%-os (ami negyedéves alapon 2 pontos csökkenést, éves alapon 1 pontos növekedést jelent). A nyugati országrészben e mutató 93% (ami megegyezik az egy negyedévvel korábbi és 1 ponttal magasabb az egy évvel előbbi értéknél), a keleti régióban 90%-os (ami az egy negyedévvel ezelőttihez 2 pontos csökkenést, az egy évvel ezelőttihez képest viszont 5 pontos javulást jelent). A GKI fővárosi és országos raktárpiaci indexe az előző felméréshez képest 2 illetve 1 ponttal emelkedett. A budapesti index értéke historikus csúcsra emelkedett, az országos pedig megközelítette ezt.
Forrás: GKI