A CSOK fő célja, hogy Magyarország népességfogyását megállítsa, és ösztönözze a gyermekvállalási kedvet. De vajon elérte a célját az intézkedés? Előzetesként érdemes megvizsgálni, miként alakult a születések száma a korábbi években. Elmondható, hogy 2010-ben volt egy negatív fordulópont a gyermekvállalási kedvben. Ekkor radikálisan visszaesett 90 ezer alá a születések száma. A CSOK 2015-ös indulása óta 2019. áprilisáig több mint százezren igényelték a támogatást, akik több mint ötvenezer gyermek születését vállalták. De hogyan alakultak a születési számok, amióta elindult a program?
A KSH adatai szerint a CSOK előtti évben, 2014-ben 91.510 gyermek született, majd 2015-ben 91.690. 2016-ban már növekedett a születések száma, ekkor 93.063 gyermeknek adtak életet. Ez volt a születési számok csúcspontja, hiszen 2017-ben 91.577-en, 2018-ban pedig 89.807 gyermek látott napvilágot. A születési számok arányait tekintve 2019-ben tovább csökkent az élveszületések száma.
Hogy miként hatott a gyermekvállalási kedvre a CSOK? Nehéz megmondani, hiszen sokan a még meg nem született gyermekekre igényelték a támogatást. Tovább nehezíti a CSOK hatásának vizsgálatát, hogy ezek a vállalt gyermekek meglehet, eredetileg is tervezett gyermekek, azaz a támogatás nélkül is megszületnének. Ami tény: áprilisi adatok alapján már százezer család igényelte ezt a támogatást, közülük pedig csaknem ötszáz olyan házaspár, akik úgy vették igénybe a három gyermek utáni legmagasabb összegű támogatást, hogy még egyetlen gyermekük sem született. Így az, hogy a CSOK elérte-e a célját, vélhetően a későbbiekben derül ki.
CSOK hatása a házasságkötésekre
Az, hogy miként hatott a gyermekvállalási kedvre a CSOK, összetett kérdés. Azonban van egy érdekes mutatószám, ami jobban láttatja, hogy a támogatás bevezetése milyen társadalmi folyamatokat indított el, ez pedig a házasságkötések számának alakulása. Ahhoz, hogy igénybe vehessék a párok a CSOK-ot, alapfeltétel, hogy házasságban éljenek az igénylők. Magyarországon a házasságkötések száma 2010-től folyamatosan emelkedik. Azonban a CSOK indulásakor, 2016-ban látványosan megugrott a házasodási kedv az előző évekhez képest, melynek vélhetően köze van a családtámogatási rendszer bevezetéséhez.
2014-ben 38.780 pár kötötte össze az életét. 2015-ben azonban hatalmas ugrás tapasztalható, 46.137 pár döntött úgy, hogy összeházasodik. Az ezt követő időszakok újabb emelkedést mutatnak, 2016-ban már 51.805, 2017-ben 50.572, míg 2018-ban 50.828 pár kötött házasságot a KSH adatai szerint. A házasodási kedv több tényezőtől függ, a statisztikai adatok szerint a válság idején esett vissza leginkább, melynek köze lehet ahhoz, hogy meglehetősen költséges maga a szertartás. Ám a soktényezős összetevő közül vélhetően összefüggés van házasságkötések és a CSOK között, így e tekintetben sikeresnek mondható a program.
A támogatás hatása az ingatlanpiacra
A CSOK feltételei sokat változtak az elmúlt időszak alatt, ám tény: az újépítésű ingatlanok esetében magasabb támogatást kaphatnak a családok, ez pedig nyomot hagyott az ingatlanpiac alakulásában. Áprilisi adatok szerint a kezdetek óta 219 milliárd forintot fizettek ki lakáscélú vásárlásra. Míg a felvett támogatás ⅔-át használt lakásra, addig az összegek ⅔-át új építésű ingatlanok vásárlására fordították az igénylők.
Az arányok tekintetében pontosabb képet kapunk, ha a 2018-as statisztikai adatokat vesszük alapul, amikor az akkor 195 milliárd forintnyi CSOK-szerződés összegek 31%-át használt lakásra, 68%-át újépítésűre, 1%-át bővítésre vették fel. Összesen 131,6 milliárd forintot vettek fel újépítésű lakás építésére vagy vásárlására, 61,2 milliárdot használt lakás és 1,7 milliárd forintot lakásbővítés céljából. Nem elhanyagolható, hogy a CSOK más gazdasági tényezőkre is hatással volt, így az építőipar fellendülésére, valamint a lakásárak emelkedésére is.
Személyi kölcsön felvételek számának alakulása
Vajon miként hatott a hitelpiacra a CSOK? Kijelenthető, hogy a CSOK-hoz kapcsolódó hitelfelvétel a piac jelentős részét adja, aminek fontos elemét képezi a kamattámogatás. Ezt bizonyítja, hogy 2018-ig összesen 147 milliárd forint értékben 20.000-nél is több kamattámogatott CSOK-hitelszerződést kötöttek. Emellett a másik lényeges támogatási elem - melyet a használt lakást vásárlók, valamint a 10+10 milliós konstrukcióban további forrást igénylők vettek fel - 159 milliárd forint értékű majdnem 18.000 piaci hitelszerződést tesz ki. Eddig összesen több mint 300 milliárd forint értékű lakáshitel-kibocsátás kapcsolódik a programhoz, ez pedig a bankok teljes új kibocsátási volumenének 16 százalékát jelöli.
Összefoglalva: a
CSOK hatása érezhető a mindennapjainkban, úgy az ingatlan-, mint a hitelpiacon. Kedvező hatása volt a házasodási kedvre, viszont a program eredeti célja, a kedvező demográfiai fordulat egyelőre várat magára.
