Keng Suang kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: Kína előtt minden lehetőség nyitva áll arra, hogy további válaszlépéseket tegyen az Egyesült Államokkal szemben.
A kínai külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy visszavonja egyes, a The New York Times, a The Wall Street Journal és a The Washington Post amerikai lapok Kínában tevékenykedő újságíróinak sajtóengedélyét. A minisztérium közleménye szerint az érintett lapok azon újságíróinak, akiknek 2020-ban járna le az egy éves időtartamra kiadott sajtóengedélyük, 10 napon belül le kell adniuk azt, ezzel pedig elveszítik a jogosultságukat arra, hogy az országban maradjanak, nem tevékenykedhetnek továbbá újságíróként Hongkongban és Makaóban sem. Peking továbbá külföldi kormányzati képviseletnek nyilvánította az említett újságokat, továbbá a Voice of America és a Time című lapokat, melyeket Washington által irányított ügynökségeknek bélyegzett.
Peking még a hónap elején ellenlépéseket helyezett kilátásba azt követően, hogy Washington korlátozást vezetett be az Egyesült Államokban működő kínai állami sajtóképviseleteknél dolgozó kínai munkatársak számát illetően. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter akkor úgy kommentálta az intézkedést: a korlátozás az amerikai fél válasza arra, hogy Kína februárban bevonta három, a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap Kínában tevékenykedő munkatársának sajtóengedélyét. Peking a múlt hónapban azért utasította ki a WSJ három újságíróját, mert a lap február 3-án közölt egy cikket, amelyet Peking a kínaiakkal szemben rasszistának és kirekesztőnek minősített. Az említett írás egy véleménycikk volt, amelyet nem a lap munkatársai írtak, a három kiválasztott újságíró közül pedig egyiknek sem volt köze a cikkhez. A WSJ munkatársaival kapcsolatos döntést csupán órákkal azt követően jelentették be, hogy Washington diplomáciai képviseletté nyilvánított az Egyesült Államokban működő öt kínai médiumot.
A döntés a Hszinhua kínai állami hírügynökségre, a China Radio Internationalre, a CGTN kínai nemzetközi hírcsatornára és a China Daily, valamint a Zsemninzsipao (People's Daily) című napilapok amerikai terjesztőire vonatkozik, csakúgy, mint az alkalmazotti létszámra bevezetett korlátozás.
A kereskedelmi háború miatt egyébként is feszült amerikai-kínai viszonyt tovább rontotta az új koronavírus-járvány nyomán kialakult párbaj arról, hogy ki tehető felelőssé a vírus terjedéséért. Donald Trump amerikai elnök, valamint az amerikai vezetés több tagja rendszeresen "kínai vírusként", illetve "vuhani vírusként" emlegeti a kórokozót, utalva arra, hogy kórokozó a közép-kínai Vuhan városában jelent meg tavaly. A kínai fél azonban visszautasítja a járvány kínai eredetét, és a múlt héten Csao Li-csian kínai külügyi szóvivő olyan felvetést tett közzé a Twitteren, miszerint a vírust akár az amerikai hadsereg is bevihette Vuhanba.
A kínai hivatalos kommunikáció, valamint a helyi sajtó az elmúlt hetekben folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy Kína a szigorú intézkedéseknek köszönhetően diadalmaskodott a járvány felett, miközben a világ többi részéről már több fertőzéses esetet jelentettek, mint amennyi a kínai hivatalos adat. A kínai külügyminisztérium szerdán azt a vádat is visszautasította, miszerint Kína akadályozta a külföldi országokat abban, hogy időben tudomást szerezzenek az új koronavírusról. A South China Morning Post című hongkongi lap mindazonáltal a múlt héten arról számolt be, hogy már november 17-én diagnosztizáltak egy beteget Vuhanban a vírusfertőzéssel. A kínai egészségügyi hatóságok azonban az első esetet december 8-ára datálják, azt pedig, hogy a vírus emberről emberre képes terjedni, január 21-én jelentették be.
